Bernard van Orley
| Bernard van Orley | |
 | |
| Született | 1488[1][2] |
| Elhunyt | |
| Állampolgársága | Dél-Németalföld |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | udvari festő (1518. május 23. – , Habsburg Margit, Habsburg Mária magyar királyné) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bernard van Orley témájú médiaállományokat. | |
Bernard van Orley (Névváltozatai: Barent, Barend, Bernaert, Bernart; Brüsszel, 1487. — Brüsszel, 1541. január 6.) németalföldi festő, az északi reneszánsz jeles képviselője, a gobelinek és az ólomüveg ablakok kiváló tervezője. Ismert arcképét Albrecht Dürer festette meg 1521-ben.
Életpályája
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Van Orley nemesi családból származott, atyja is festő volt, s talán a fiú is először tőle tanult festeni, atyja festői munkássága mára már nem maradt fenn, s a Szent Lukács céh nyilvántartásában sem szerepel. Brüsszel a 15-18. században vezető helyet töltött be a minőségi gótikus, majd reneszánsz stílusú kárpitok előállításában, ezen műhelyekben sajátíthatta el Van Orley az új stílusokat, itáliai reneszánszot és a manierizmust.
A rajz-, az olajfestés, az akvarell terén is otthonosan működött, elgondolásait kiváló kompozíciókba szerkesztette. Eredetileg az antwerpeni Aalmoezenenier-kápolnának festette Utolsó itélet című képét (napjainkban Koninklijk Museum voor Schone Kunsten, Antwerpen), aranyozott alapra festett, amely a kép színeit és tartósságát is jótékonyan befolyásolta. 1517-ben vették fel az antwerpeni Szent Lukács céhbe.
Habsburg Margit, majd Habsburg Mária és V. Károly császár szolgálatában dolgozott. Valamennyi mecénása arcképét megfestette, V. Károly egyik korai arcképe megtalálható a budapesti Szépművészeti Múzeumban. Ezen magas rangú uralkodóknak sok faliszőnyegmintát is rajzolt és festett, ezekre nagy volt az igény. V. Károly császár részére 12 vadászjelenetet ábrázolt az év 12 hónapjának megfelelően, a jelenetek a Brüsszel környéki erdőkön-mezőkön játszódnak le, rajtuk a császár, a hercegek és a hercegnők természet után vannak ábrázolva, e jeleneteket hibátlanul szőtték a faliszőnyegekbe.[9]
Maurits grófnak 16 szőnyegkartont küldött Van Orley, valamennyin egy-egy férfi vagy női lovas látható életnagyságban. Maurits grófnak annyira megtetszettek ezek az alkotások, hogy felfogadott egy Delftben lakó festőt, Hans Joardaen van Antwerpent, s vele olajfestékkel lemásoltatta mind a 16 kartont.
Oltárképeket, szárnyas oltárokat, portrékat is nagy számban festett, beszállt csatajelenetek ábrázolásába is, lásd például az 1525-ös páviai csata jelenetét, amelyet selyem szőnyegre tervezett William Dermoyen mesterrel, elkészült 1528-1531 közt a brüsszeli manufaktúrában, ma a nápolyi Museo di Capodimonte őrzi. Igen sokoldalú és termékeny alkotó volt, élete végén ólomüveg ablakokra tervezte a bibliai jeleneteket és az uralkodó-családok arcmásait, köztük a brüsszeli Szent Mihály és Szent Gudula templomok kereszthajóiban. Később, 1566-1585 közt az ólomüvegablakok nagy része a vallási zavargások áldozata lett.
Jelentős az az életmű, amelyet hátrahagyott, de azt is meg kell jegyezni, hogy gazdag mecénásai által a lehetőségei szinte korlátlanok voltak a nyugodt alkotói munkára, gyermekeiből is festőket, gobelintervezőket nevelt. Legkiválóbb tanítványai közül való Pieter Coecke van Aelst és Michiel Coxcie.
Galéria
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
V. Károly császár portréja (1519-20; Szépművészeti Múzeum, Budapest)
Ausztriai Margit portréja (Királyi Szépművészeti Múzeum, Brüsszel)
Krisztus siratása (triptichon középső képe, Királyi Szépművészeti Múzeum, Brüsszel)
_Triptichon,_középső_rész,_Brussel.jpg)
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Union List of Artist Names". Union List of Artist Names (angol nyelven). Hozzáférés: 2020. április 10.
- ↑ "Národní autority České republiky". Hozzáférés: 2025. július 3.
- 1 2 "a Német Nemzeti Könyvtár katalógusa" (német nyelven). Hozzáférés: 2025. január 5.
- 1 2 "Store norske leksikon". Great Norwegian Encyclopedia (norvég (bokmål) nyelven). Hozzáférés: 2026. október 17.
- 1 2 "Národní autority České republiky". Hozzáférés: 2025. július 4.
- ↑ "Benezit Dictionary of Artists". Benezit művészeti lexikon (Oxford) (angol nyelven). Oxford University Press. 2006. Hozzáférés: 2017. október 9.
- ↑ "www.museabrugge.be/collection/work/id/0000_GRO0225_I". Hozzáférés: 2024. április 29.
- ↑ "Union List of Artist Names". Union List of Artist Names (angol nyelven). 2021. augusztus 9. Hozzáférés: 2022. május 9.
- ↑ A 12 hónap vadász jelenetei, The Metropolitan Museum, New York
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Művészeti lexikon. 2. köt. Szerk. Éber László. Budapest : Győző Andor kiadása, 1935. Orley, Bernaert van lásd 236. p.
- Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
- Karel van Mander: Hírneves németalföldi és német festők élete. Budapest : Helikon Kiadó, 1987. Narent van Orley brüsszeli festő élete lásd 43. p.
