Benoît Paul Émile Clapeyron

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Benoît Paul Émile Clapeyron
Benoit Clapeyron.png
Életrajzi adatok
Született 1799. február 26.
Párizs, Franciaország
Elhunyt 1864. január 28. (64 évesen)
Párizs, Franciaország
Születési neve Benoît Paul Émile
Ismeretes mint a termodinamika úttörője, a Clausius-Clapeyron-egyenlet egyik névadója
Nemzetiség francia
Iskolái
  • École polytechnique
  • Mines ParisTech
Szakmai kitüntetések
Francia Köztársaság Becsületrendjének tisztje
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Benoît Paul Émile Clapeyron témájú médiaállományokat.

Benoît Paul Émile Clapeyron (1799. február 26. – 1864. január 28.) francia mérnök és fizikus, a termodinamika tudományának egyik úttörője, a Clausius–Clapeyron-egyenlet egyik névadója.

Élete[szerkesztés]

Tanulmányait Juillyben kezdte, az oratoriánusoknál (18081–814), majd az École Polytechnique-ben folytatta. Tanult a MINES ParisTech-ben (1818-1820), s 1821-ben a Corp royal des Mines (a francia fizikusi és matematikusi elit gyűjtőhelye, melynek célja, hogy tanácsot adjon az ország vezetésének) tagja lett. Clapeyron 1820-ban barátjával és iskolatársával, a matematikus Gabriel Laméval Szentpétervárra ment, hogy a korábban Augustin Bétancourt alapította közlekedési iskolán tanítsanak.[1] Az orosz kormányzat a tanítási teendőkön túlmenően azonban azzal is megbízta a két fiatal francia tudóst, hogy függőhídakra vonatkozó kutatásokat folytassanak: ennek eredményeként felfedeztek egy olyan mészkőfajtát, melyből a korábbiaknál jobb cementet lehetett előállítani.[2] Az 1830-ban bekövetkező júliusi forradalom azonban komoly feszültségeket okozott Franciaország és Oroszország közt, így végül a két tudósnak haza kellett térnie.

Clapeyront otthon a vasút kérdésköre kezdte el izgatni, s meg is tervezte a PárizsSaint-Germain közti vasútvonalat (amely az elsők közt volt Franciaországban). 1836-ban belépett a Pereire-fivérek vállalatába, mely az említett vasútvonal megépítését tűzte ki célul, s itt többek közt ismét Laméval dolgozhatott együtt.[3] 1837-től az észak-franciaországi vasútvonalakkal kapcsolatos munkálatokon dolgozott, később pedig a közép-franciaországiakon. Rugalmassági vizsgálataival hozzájárult a hídak statikai elemzésének fejlődéséhez. Jelentős eredménye a gőzmozdonyok tolattyújának tökéletesítése, mely során a gőz expanziójának nagyobb mértékű kihasználását érte el.

Clapeyron 1864-ben hunyt el, személyével a 19. század egy kivételes, mind gyakorlati, mind elméleti téren jelentőset alkotó tudósa távozott el.

Munkássága[szerkesztés]

Clapeyron egyik jelentős tudományos eredménye a feszültségtenzor beveztése. A fogalom először egy Laméval közösen írt tanulmányában (Mémoire sur l'équilibre intérieur des solides homogènes, magyarul körülbelül: Jegyzet a homogén szilárd anyagok belső egyensúlyáról) jelent meg 1831-ben.

Clapeyron másik jelentős érdeme a termodinamikával kapcsolatos. 1834-es művében (Mémoire sur la puissance motrice de la chaleur, magyarul körülbelül: Jegyzet a hő mozgató erejéről) hívta fel a tudományos világ figyelmét a két évvel korábban fiatalon elhunyt Sadi Carnot munkásságára. Clapeyron felismerte Carnot gondolatainak eredetiségét és jelentőségét, annak ellenére, hogy ez utóbbi még az akkorra már túlhaladottnak számító kalorikus elmélet híve volt. A puszta ismertetésen túl Clapeyron jelentősen hozzájárult Carnot gondolatainak továbbfejlesztéséhez is, egyrészt azzal, hogy a Carnot-ciklust a ma is szokásos módon egy P-V diagramban ábrázolta. 1843-ban Clapeyron továbbfejlesztette Carnot reverzibilis állapotváltozásra vonatkozó gondolatát, és egy megfogalmazását adta a termodinamika második főtételének.

Clapeyron neve elsősorban mint a Clausius-Calpeyron-egyenlet egyik megalkotója él a mérnöki köztudatban. Ez az egyenlet a különböző fázisátalakulások leírására szolgál.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Timoshenko, Stephen P. (1983), History of strength of materials, McGraw-Hill Book Co., pp. 452.
  2. Berthier, Pierre (1823). „Analyses de différentes pierres à chaux”. Annales de chimie et de physique, 74. o.  
  3. Chemin de fer de Paris à Saint-Germain, Impr. de Grégoire, 1835, <https://books.google.fr/books?id=SeEEAAAAMAAJ>.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Émile Clapeyron című francia Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.