Benczúr Gyula (orvos)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Benczúr Gyula
Éder Gyula festménye
Éder Gyula festménye
Született 1879. március 31.
München
Elhunyt 1961. június 23. (82 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
SzüleiBenczúr Gyula
Foglalkozása orvos, belgyógyász, balneológus, reumatológus, egyetemi tanár

Nemes Benczúr Gyula (München, 1879. március 31.Budapest, 1961. június 23.) magyar orvos, belgyógyász, balneológus, reumatológus, egyetemi tanár, a Gellért gyógyfürdő vezető főorvosa, az MTA tagja.

Családja[szerkesztés]

Benczúr Gyula festőművész és Karolina Max fia, Benczúr Elza iparművész, Benczúr Olga képző- és iparművész, valamint Benczúr Ida festőművész fivére, Benczúr Béla építész és Gabriel Max festőművész unokaöccse.

Élete és munkássága[szerkesztés]

1904-ben Budapesten szerzett orvosi diplomát. 1910-ben Németországban és Franciaországban járt tanulmányúton. Előbb a Korányi-klinika asszisztense, majd 1916-ban egyetemi magántanári, később rendkívüli egyetemi tanári kinevezést kapott fizikális terápia és dietetika tárgyában. 1918-ban megalapította a Németvölgyi úti tüdőbetegkórházat. 1919-től 1934-ig a Szent Gellért Gyógyfürdő vezető főorvosaként, majd az OTI (Országos Társadalombiztosító Intézet) főorvosaként tevékenykedett.

Gyakran publikált az Egészség című folyóiratban, amelynek balneológiai rovatszerkesztője is volt. Szakcikkei emellett magyar és német folyóiratokban jelentek meg, számtalan könyv társszerzője is volt. Több mint egy évtizeden keresztül tekintélyes részt vállalt a gyógyfürdők személyzetének képzésében.

A Farkasréti temetőben nyugszik.

Könyvei[szerkesztés]

  • Hydro- és thermotherápia. Orvostanhallgatók és orvosok számára. 1914
  • Hazai és külföldi ásványvizek ismertetése. Budapest, 1936
  • A fürdés története. Budapest, 1938
  • Gyakorlati balneológia és klimatológia. Különös tekintettel a hazai viszonyokra. 1939

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Dunántúli Közművelődési Egyesület, Budapest, 1941
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Nagy Lexikon Kiadóhivatal, Budapest, 1931–32
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. Béta Irodalmi Rt., [Bp., 1937]
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Budai-Bernwaliner József ny., Budapest, 1938–39
  • Révai új lexikona I–XIX. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2008. ISBN 963-901-594-6  
  • Tolnai új világlexikona. Tolnai, Budapest, 1926–1933
  • Uj Idők lexikona I–XXIV. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.  
  • Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8