Éder Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Éder Gyula
Salomé, Heródes lánya
Salomé, Heródes lánya

Született1875. december 25.
Kassa
Meghalt1945. szeptember 30. (69 évesen)
Budapest
Iskolái Benczúr Gyula
A Wikimédia Commons tartalmaz Éder Gyula témájú médiaállományokat.
Emléktábla Éder Gyula egykori lakhelyén (Budapest, Szilágyi Dezső tér 2.)

Éder Gyula (Kassa, 1875. december 25.Budapest, 1945. szeptember 30.[1]) magyar festőművész, grafikus és karikaturista. Anyai nagybátyja Benczúr Gyula festőművész volt.[2]

Életrajza[szerkesztés]

Apja, Éder Ödön (1843–1912)[3] Kassa polgármestere és országgyűlési képviselője, anyja Benczúr Ilona volt. Budapesten kezdte meg művészeti tanulmányait, ahol 1901 és 1905 között Benczúr Gyula által vezetett budapesti mesteriskola hallgatója volt, majd ezt követően a müncheni Képzőművészeti Akadémián képezte magát tovább, ahol Gabriel Hackltól és Wilheim Dieztől tanult. 1911-ben kapta meg a Nemes Marcell-díjat, majd 1913-ban az Erzsébetvárosi Kaszinó díját is elnyerte. 1902-től állította ki képeit rendszeresen a Műcsarnok csoportos kiállításain. 1903-ban készíttette el a kassai kaszinó mennyezetét díszítő nagy méretű munkáját. Élete utolsó másfél évtizedében több csapás is érte: 1932-ben elhunyt szeretett „múzsája”, felesége, Jolánka. Gyermeke nem született. Még korábban baleset érte, majd 1936-ban sikertelen műtétet hajtottak végre rajt és emiatt mindkét lábára megbénult, ezentúl ülve kényszerült festeni. Műveiből tartotta fenn magát, innentől többnyire magányosan élt. Az 1930-ban, 15 évesen a családhoz került Horváth Annus segítette őt munkájában. A művész lakását 1945. január 26-án bombatalálat érte, amely során szinte mindene elpusztult. Gyógyszerhiány következtében vakult meg először egyik, majd másik szemére. 1945-ben hunyt el tüdőgyulladásban.

Képei főleg illusztrációk, portrék, mitológiai és vallásos tárgyú képek. Számos festményét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]