Belső-Ázsia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Belső-Ázsia Ázsia belső, száraz, nomadizmusra alkalmas, történeti-földrajzi-kulturális tényezők alapján lehatárolt területeinek elnevezése. A lehatárolást nehezíti, hogy történetileg változó tartalmú, kiterjedésű területet értettek alatta.

Belső-Ázsia 1900 körül

Alapvetően két részre osztható: Nyugat-Turkesztán és Kelet-Turkesztán, de mindkét irányban túlnyúlik ezeken.

A Közép-Ázsia elnevezés általában a Belső-Ázsia nyugati, iszlám része; azaz Kazahsztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán, Türkmenisztán és Tádzsikisztán, Afganisztánnal néha Közép-Ázsia részeként is szerepelt. Közép-Ázsiát Mongóliával, Kína nyugati felével és Tibettel együtt Belső-Ázsiának is nevezik. A Kongresszusi Könyvtár osztályozási rendszere azonban a „Közép-Ázsiát” és a „Belső-Ázsiát” szinonímiaként kezeli.[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Archivált másolat. [2017. december 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 20.)

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]