Belső-Ausztria

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Belső-Ausztria (1379–1457
1564–1619)
Belső-Ausztria címere
Belső-Ausztria címere

Egyéb neveiInnerösterreich
OrszágOsztrák Hercegség
Kormányzáshelytartóság
KözpontGraz
Népesség
Népességismeretlen
Nemzetiségeknémet, szlovén, olasz
Vallásrómai katolikus
Nyelvnémet, szlovén, olasz
Térkép
Belső-Ausztria 1477-ben
Belső-Ausztria 1477-ben
A Wikimédia Commons tartalmaz Belső-Ausztria témájú médiaállományokat.

Belső-Ausztria (németül: Innerösterreich) történelmi tájnév és közigazgatási egység, amely az Osztrák Hercegség tartományai közül Stájerországot, Karintiát, Krajnát (más néven Karniolát) és az Osztrák Tengermelléket (Küstenlandot) foglalta magában. Tájnévként a 15. század közepén jelent meg, s a korabeli tájszemléletben Alsó-Ausztria és Elő-Ausztria (más néven Felső-Ausztria) mellett az osztrák felségterület délkeleti, harmadik nagy területét jelölte.[1] Mint közigazgatási egység 1379 és 1457, majd 1564 és 1619 között állt fenn.

A Habsburg-ház tagjai között az ausztriai tartományokat felosztó 1379-es neubergi egyezmény szellemében III. Lipót herceg ága kapta Tirol és Elő-Ausztria mellett a Belső-Ausztria gyűjtőnévvel jelölt tartományokat. 1402-ben a Habsburg-birtokok tovább osztódtak, s Belső-Ausztria II. Ernő herceg birtokába került, aki tartománya székhelyéül Grazot jelölte ki. Fia, aki később III. Frigyes néven német-római császárrá lett, 1457-ben korán elhunyt unokaöccsétől megörökölte Alsó-Ausztriát, így birtokai egyesítésével Belső-Ausztria mint politikai kategória megszűnt.

Belső-Ausztria tartományai: Stájerország, Karintia és Krajna hercegségek, Görz és Gradisca grófságok, valamint az Osztrák Tengermellék. (Franz Xaver Miller 1809-ben Bécsben kiadott térképe)
Belső-Ausztria tartományai: Stájerország, Karintia és Krajna hercegségek, Görz és Gradisca grófságok, valamint az Osztrák Tengermellék. (Franz Xaver Miller 1809-ben Bécsben kiadott térképe)

Egy évszázaddal később I. Ferdinánd főherceg harmadik fia, II. („Stájer”) Károly osztrák főherceg 1564-től a belső-ausztriai tartományok uralkodója lett, udvartartását Grazban rendezte be. Miután az ő fia, II. Ferdinánd néven 1619-ben német-római császár lett, Belső-Ausztria a korona része lett, és mint különálló közigazgatási egység végleg megszűnt. (Ennek ellenére magát a fogalmat még a 19. században is gyakran használták, e tartományok csoportjának megjelölésére).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A korban Alsó-Ausztria néven ismert terület magában foglalta a ma ismert Alsó- és Felső-Ausztria tartományokat. A történettudományi szövegekben Elő-Ausztriaként megnevezett közigazgatási kategória korabeli neve (Habsburg-)Felső-Ausztria volt, amely korántsem azonos a mai Felső-Ausztria szövetségi tartománnyal.

kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]