Belső rész (topológia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Az x pont S egy belső pontja, mivel létezik olyan x középpontú nyílt gömb amelyet az S teljesen magában foglal. Az y pont S határpontja.

A belső rész egy topológiai fogalom. Egy S halmaz belső része azon S-beli pontok halmaza amelyek nem eleme S határának. Ezeket a pontokat S belső pontjainak hívjuk.

Ezzel ekvivalens definíció szerint S belső része az S komplementerének a lezártjának a komplementere. Ebből következően valamilyen szinten a halmazok lezártja és a belső része szorosan összetartozó fogalmak.

Egy halmaz külső része pedig megegyezik a halmaz komplementerének a belső részével, vagy másképp, a halmaz lezártjának a komplementerével. Egy halmaz külső része azon pontok halmaza, amelyek nem elemei sem a halmaznak sem a halmaz határának. A egy halmaz belső része, a határa és a külső része a teljes topologikus teret 3 (vagy kevesebb ha valamelyik üres halmaz) diszjunkt részre particionálja. A belső rész és a külső rész mindig nyitott halmazok míg a határ mindig zárt halmaz. Azokat a halmazokat amely belső része üres halmaz, határhalmazoknak nevezzük.[1]

Definíciók[szerkesztés]

Belső pont[szerkesztés]

Ha S egy euklidészi tér részhalmaza, akkor x, S belső pontja ha létezik olyan nyílt halmaz aminek x elme és ami S részhalmaza.

Ez a definíció a metrikus térben értelmezett belső pont definíció kiterjesztése. Ha ugyanis X metrikus tér d metrikával, akkor x S belső pontja ha létezik r > 0, úgy, hogy bármely, y eleme S-nek akkor ha ha d(x, y) < r.

A topologikus terek esetén a nyílt halmazt (gömböt) lecseréli a környezet fogalma. Legyen S egy részhalmaza az X topologikus térnek. Ekkor ha x S belső pontja akkor létezik x-nek egy környezete amely részhalmaza S-nek. Ez a definíció nem követeli meg a környezetek nyitottságát.

Egy halmaz belső része[szerkesztés]

Egy S halmaz belső része S összes belső pontjának a halmaza. A belső részt int(S), Int(S), vagy So-el jelölik. A belső részre a következők igazak:

  • int(S) az S halmaz egy nyílt részhalmaza.
  • int(S) az összes lehetséges nyílt halmaz uniója amelyeket S bennfoglal.
  • int(S) a legnagyobb nyílt halmaz amely részhalmaza S-nek.
  • Egy S halmaz nyílt akkor és csak akkor ha S = int(S).
  • int(int(S)) = int(S) (idempotencia).
  • Ha S részhalmaza T-nek akkor int(S) is részhalmaza int(T)-nek.
  • Ha A egy nyílt halmaz akkor, akkor és csak akkor részhalmaza S-nek ha A részhalmaza int(S)-nek.

Néha a második vagy a harmadik tulajdonságot a belső rész definíciójaként használják.

Példák[szerkesztés]

  • Bármely térben, üres halmaz belső része üres halmaz.
  • Bármely X térben ha akkor ahol A belső része.
  • Ha X az euklidészi tere az valós számoknak akkor .
  • Ha X az euklidészi tere a valós számoknak akkor a racionális számok halmazának a belső része üres halmaz.
  • Ha X a komplex számsík akkor
  • Bármilyen euklidészi térben a belső része bármely véges halmaznak üres halmaz.

Belső rész operátor[szerkesztés]

A belső rész operátor o "megfeleltethető" halmaz lezártjának operátorának -nak, a következőképpen.

So = X \ (X \ S),

valamint:

S = X \ (X \ S)o

ahol X a topologikus tér aminek részhalmaza S.

Halmazok külső része[szerkesztés]

Egy S halmaz külső részét, ha a teljes topológia X, ext(S)-sel vagy Ext(S)-sel jelölik, és ez megfelel S relatív komplementerének(X-re nézve) a belső részének: int(X \ S). Vagy másképp: X \ S, vagyis a komplementere S lezártjának. Tulajdonságai:

  • ext(S) egy nyílt halmaz amely diszjunkt S-től.
  • ext(S) az összes olyan nyílt halmaz uniója amelyek diszjunktak S-től.
  • ext(S) a legnagyobb nyílt halmaz amely diszjunkt S-től.
  • Ha S, a T egy részhalmaza, akkor ext(S) bennfoglalja ext(T)-t.

A külső rész operátor nem idempotens, de teljesül hogy:

  • ext(ext(S)) bennfoglalja int(S)-t.

Belső rész diszjunkt alakzatok[szerkesztés]

A piros alakzatok nem belső rész diszjunktak a kék háromszögre nézve. A zöld és a sárga alakzatok belső rész diszjunktak a kék háromszögre nézve, de csak a sárga alakzat teljesen diszjunkt a kék háromszögtől.

Két alakzat a és b úgynevezett belső rész diszjunktak ha a belső részeik metszete üres halmaz. Ezen alakzatok határaiknál lehet, hogy érintkeznek.

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Interior (topology) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Lásd még[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Kuratowski, Kazimierz (1922). „Sur l'Operation Ā de l'Analysis Situs”. Fundamenta Mathematicae, Warsaw 3, 182–199. o, Kiadó: Polish Academy of Sciences. ISSN 0016-2736.  

Külső hivatkozások[szerkesztés]