Befolyásoló ügynök
A befolyásoló ügynök olyan, külföldi titkosszolgálat által megbízott személy, aki a társadalmi pozícióját titokban a megbízó ország érdekeiben kamatoztatja és annak utasításai szerint jár el.[1] Az ilyen személy a hivatali vagy a társadalmi életben kialakított helyzetét, tekintélyét és a rendelkezésére álló eszközöket arra használja, hogy idegen hatalom érdekében hatást gyakoroljon a célország vagy intézmény politikájára, a közvéleményre, politikai események alakulására, társadalmi és politikai szervezetek, állami intézmények működésére.[2] Egyaránt lehet politikus, képviselő, államigazgatási vezető, újságíró, társadalmi szervezet jelentős személyisége, a kulturális élet elismert szereplője, nemzetiségi vagy vallási vezető.[3] A befolyásoló ügynökök tevékenysége különösen fontos a külföldi titkosszolgálati aktív intézkedések végrehajtása során.[4]
A befolyásoló ügynökök leleplezése gyakran jóval nehezebb a hírszerző ügynökökénél, mivel nehéz tárgyi bizonyítékot szerezni a külföldi hatalommal fenntartott kapcsolatukra.[5] Szerepük gyakran nagyon fontos és hasznos lehet a megbízó ország számára, attól függően, hogy mennyire erős a hitelük saját társadalmi, politikai közegükben.[6]
A külföldi hatalom szolgálatának három fő formája lehet:
- szorosan ellenőrzött ügynök, akit a külföldi titkosszolgálat formálisan beszervezett és tevékenységét utasításokkal irányítja;
- úgynevezett „bizalmi kapcsolat”, aki ugyan tudatosan együttműködik a külföldi hatalommal, de formálisan nincs beszervezve és nem kap/fogad el konkrét utasításokat;
- az úgynevezett hasznos idióta, akiben egyáltalán nem tudatosul, hogy egy külföldi hatalom érdekében cselekszik.[7]
A befolyásoló ügynök kifejezést alkalmazhatják egész társadalmi szervezetekre is, amelyeket a szóban forgó külföldi hatalom a saját céljai érdekében hozott létre a célországban.[8]
2014 májusában Magyarországon Kovács Bélát, a Jobbik politikusát, EP-képviselőjét vádolták meg Oroszország javára végzett kémtevékenységgel. Egyes szakértők szerint ebben az esetben is befolyásoló ügynöki tevékenységről lehet szó.[9]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Mark L. Reagan, "DOD Dictionary of Military and Associated Terms"
- ↑ Mitrohin-lex 28. oldal
- ↑ Anatoliy Golitsyn, New Lies for Old: The Communist Strategy of Deception and Disinformation (New York: Dodd, Mead, 1984), pg. 5.
- ↑ Index, 2014.09.23.
- ↑ Richard H. Shultz and Roy Godson, Dezinformatsia: Active Measures in Soviet Strategy (New York: Pergamon-Brassey's, 1984), pg. 132-133.
- ↑ Robert K. George, An Historical Investigation of Soviet Strategic Deception, report no. 87-0955 (Maxwell AFB: Air Command and Staff College, 1987), pg. 33.
- ↑ Richard H. Shultz and Roy Godson, Dezinformatsia: Active Measures in Soviet Strategy (New York: Pergamon-Brassey's, 1984), pg. 193-194.
- ↑ Richard H. Shultz and Roy Godson, Dezinformatsia: Active Measures in Soviet Strategy (New York: Pergamon-Brassey's, 1984), pg. 133.
- ↑ Tarjányi Péter: A jobbik hadüzenetet kaphatott a Kovács-üggyel. atv.hu, 2014. május 16. [2014. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 15.)
Források[szerkesztés]
↑ Mitrohin-lex: Mitrohin, Vaszilij. KGB lexikon. Pécs: Alexandra. 963 368 686 5
További információk[szerkesztés]
- Kovács Béla ügyéről a nol.hu
- Interview with Ralph de Toledano
- Van Hook, James C. (2005). „Treasonable Doubt: The Harry Dexter White Spy Case (review)”. Studies in Intelligence 49 (1). [2020. augusztus 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. ISSN 1527-0874. (Hozzáférés: 2014. május 23.)
- Agents of Influence—from Soviet Active Measures in the "Post-Cold War Era" 1988–1991 Archiválva 2018. október 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
- The United States Department of Justice – The Foreign Agents Registration Act (FARA)
- ↑ Index, 2014.09.23.: Dezső András: A nagy Oroszország kovácsolta frigy. Index, 2014. szeptember 23. (Hozzáférés: 2014. szeptember 23.)
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Agent of influence című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.