Ugrás a tartalomhoz

Bedzsi Kaid esz-Szebszi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bedzsi Kaid esz-Szebszi
Tunézia 3. elnöke
Hivatali idő
2014. december 31. – 2019. július 25.
ElődMonszef Marzúki (átmeneti)
UtódKaisz Szaíd
Tunézia 18. miniszterelnöke
Hivatali idő
2011. február 17. – 2011. december 24.
ElődMohammed Gannúsi
UtódHamadi Dzsebali
Tunézia külügyminisztere
Hivatali idő
1981. április 15. – 1986. szeptember 15.

Született1926. november 29.[1][2][3][4][5]
Sidi Bou Said[1]
Elhunyt2019. július 25. (92 évesen)[1][2][3][5]
Military hospital of Tunis[1][6]
SírhelyJellaz cemetery
Párt

HázastársaChadlia Caid Essebsi
GyermekeiHafedh Caid Essebsi
Foglalkozás
Iskolái
  • Paris Faculty of Law and Economics
  • Sadiki College
Halál okalégzési elégtelenség
Vallás

Díjak
  • Knight Grand Cross with Collar of the Order of Merit of the Italian Republic (2017. február 8.)
  • Grand Cross of the Order of Civil Merit (1969. október 1., Francisco Franco)
  • King Abdulaziz Medal
  • Royal Order of the Seraphim (2015. november 4.)
  • National Maltese Order of Merit (2019. február 15.)
  • Order of King Abdulaziz al Saud (2019. március 29.)
  • Honorary doctorate from the Sorbonne University Paris (2015. április 7.)
  • Order of the Republic
  • Order of National Merit

Bedzsi Kaid esz-Szebszi aláírása
Bedzsi Kaid esz-Szebszi aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Bedzsi Kaid esz-Szebszi témájú médiaállományokat.

Bedzsi Kaid esz-Szebszi (1926. november 29.2019. július 25.) tunéziai ügyvéd és politikus, Tunézia első elnöke a jázminos forradalom után.[7]

Pályafutása

[szerkesztés]

Politikai tevékenységét 1941-ben, 15 évesen kezdte Habib Burgiba tanítványaként, a francia gyarmatosítás ellen küzdő aktivistaként. Miután Tunézia 1956-ban elnyerte függetlenségét, pályafutása felívelt: Burgiba elnök tanácsadójaként egyszerre töltötte be a belügy-, külügy- és védelmi miniszteri posztot.

Amikor Zín el-Ábidín ben Ali 1987-ben puccsot robbantott ki Burgiba ellen, esz-Szebszi ben Ali pártjára állt. 1990 és 1991 között a parlament alsóházának elnöke volt, majd visszavonult a politikától.

2011-ben tért vissza, mint a ideiglenes alkotmányozó kormány második miniszterelnöke. Saját, világi pártot alapított Nidaa Tounes (Kiáltás Tunéziáért) néven, mely a 2011-es választásokon alulmaradt az iszlamista Ennahda Mozgalommal szemben, 2014-ben azonban többséget szerzett a parlamentben.[7] Ugyanebben az évben esz-Szebszi megnyerte az elnökválasztást.[8] 2019-ben, 92 éves korában hivatalában meghalt.[9]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c d Tunisie : le président Essebsi, symbole des ambivalences de la révolution, est mort
  2. a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b BnF források (francia nyelven)
  4. Roglo
  5. a b Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. https://www.alquds.co.uk/%D8%A7%D9%84%D8%B3%D8%A8%D8%B3%D9%8A-%D9%85%D9%88%D8%AF%D9%91%D8%B9%D8%A7-%D8%B5%D9%88%D8%B1%D8%A9-%D8%AA%D8%B2%D9%8A%D8%AF-%D8%A7%D9%84%D8%BA%D9%85%D9%88%D8%B6-%D8%AD%D9%88%D9%84-%D8%A7%D9%84/
  7. a b Bedzsi Káid esz-Szebszi: Tunézia új elnöke (portré) (magyar nyelven). euronews, 2014. december 22. (Hozzáférés: 2014. december 23.)
  8. Matuzsálem lett Tunézia új elnöke. Index, 2014. december 12. (Hozzáférés: 2021. augusztus 12.)
  9. Meghalt a tunéziai elnök. euronews, 2019. július 25. (Hozzáférés: 2021. augusztus 12.)