Batizi Miklós

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Batizi Miklós (Baticius Miklós) (? – Velicsne, 1635.) evangélikus lelkész.

Élete[szerkesztés]

Tanult Velicsnén, Lőcsén, Leibicen, Rózsahegyen, Zsolnán és Mosócon; utóbb a velicsnei és bicsei iskolában tanított; innét gróf Forgách Wittenbergbe küldte, hol negyedfél évig tanult; innen Trencsénbe hivatott lelkésznek és 1587. július 9-én fölszentelték; 1600-ban Velicsnén lett lelkész, hol 1635-ben történt haláláig működött. Az 1619. január 27-ei püspökválasztáson ő is egyik jelölt volt.

Művei[szerkesztés]

Wittenbergi tanuló korában több latin alkalmi verset írt társai által kiadott értekezések függelékében, úgymint Mensatarius Dániel földijének dicséretére 7 disztichonos elégiát; Sartorius Jeromos, szintén árvai származásúnak, 1586-ban 56 disztichonos elégiát és Forgách Imre számára Elogium in Zrinium Nicolai Baticii című dicséretet.

Kéziratban naplót hagyott hátra, melyet a pannonhalmi könyvtárban őriznek.

Források[szerkesztés]