Barnanyakú holló

Barnanyakú holló
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Verébalakúak (Passeriformes);
Alrend:	Verébalkatúak (Passeri);
Család:	Varjúfélék (Corvidae);
Alcsalád:	Corvinae;
Nem:	Corvus;
Faj:	C. ruficollis;
Tudományos név
	Corvus ruficollis; Lesson, 1830
Elterjedés
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Barnanyakú holló témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Barnanyakú holló témájú médiaállományokat és Barnanyakú holló témájú kategóriát.

A barnanyakú holló (Corvus ruficollis) vagy sivatagi holló^[1] a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a varjúfélék (Corvidae) családjába tartozó faj.^[2]^[3]

Rendszerezése

A fajt René Primevère Lesson francia orvos és ornitológus írta le 1830-ban.^[4]

Előfordulása

Egész Észak-Afrikában megtalálható; előfordulási területe Kenyától az Arab-félszigeten keresztül egészen Irán déli részéig nyúlik. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi cserjések, szavannák és forró sivatagok, édesvízi források és oázisok közelében, sziklás környezetben, valamint városi régiók. Állandó, nem vonuló faj.^[5]

Megjelenése

Testméretben nem éri el a közönséges hollót, testhossza 56 centiméter, testtömege 500-647 gramm,^[6] így is tekintélyt parancsoló varjúféle. Első pillantásra nem sok különbséget lehet fölfedezni közte és „közönséges” társa között, de a gondos megfigyelő észreveheti a különbségeket: csőre sem olyan nagy és oldalról nézve szárnyai is hegyesebbek európai rokonáénál. Mégis legjellegzetesebb ismertetőjegye a sötétbarna toroktájék, melyről nevét kapta. Testének többi részén tollazata kékes- vagy lilásfekete.

Tollai rendkívül gyorsan kifakulnak, rövid idő alatt még a tiszta fekete tollak is barnás színárnyalatot kapnak. A vedlés előtt álló barnanyakú holló már határozottan barna színű; csőre és lába azonban mindig fekete marad.

Életmódja

Gyakorlatilag mindenevő. Táplálékai közt egyaránt találhatunk sáskákat, szöcskéket éppúgy, mint kígyókat, fiatal teknősöket, növényi magvakat, és más gyümölcsöket. Nem ritkán kifosztja a datolyaültetvényeket, part menti sekélyesben kisebb halat fog és megeszi a dögöt is. Nem félénk, de rendkívül éber madár. Ha elveszítjük bizalmát, roppant gyanakvóvá válik, és hamar tovaszáll. Hangja a közönséges hollóénál valamivel magasabb, nagyon hasonlít a kormos varjú károgásához.

Szaporodása

Fészkelési szokásai közönséges társához nagyon hasonlók, főleg sziklaszirteken, magas fákon fészkel. A tojó rendszerint 4–5 tojást tojik, melyeken 20–22 napig kotlik. A fiatal madarak először a 37–38. nap környékén hagyják el fészküket, 42–45 napos korukban pedig már kiválóan repülnek.

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.^[5] Sok helyütt kártevőként tartják nyilván. Szudánban megdézsmálják a datolyaültetvényeket, az izraeli Negev-sivatagban pedig veszélyt jelentenek a helyi egyiptomi teknős (Testudo kleinmanni) és mór teknős (Testudo graeca) populációra. 1982-ben egy barnanyakú hollópárnak otthont adó fa alatt összesen 40 db fiatal teknős páncélját számolták össze.

Média

Képek

Hans Bister fotója
Barnanyakú portré
Hollópár
Egy ciprus tetején Archiválva 2007. február 7-i dátummal a Wayback Machine-ben

Videók

Jegyzetek

↑ Fekete István (1962). Kittenberger Kálmán élete. 347. o.
↑ "A Jboyd.net rendszerbesorolása". Hozzáférés: 20251216. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó)
↑ "A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában". Integrated Taxonomic Information System. Hozzáférés: 20251216. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó)
↑ "Avibase". Hozzáférés: 20251216. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó)
1 2 "A faj adatlapja a BirdLife International oldalán". Hozzáférés: 20251216. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó)
↑ "Oiseaux.net". Hozzáférés: 20251216. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó)

Források

"A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 20251216. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó)
The New York Turtle and Tortoise Society
Birding.hu - magyar neve

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Brown-necked Raven című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Fekete István (1962). Kittenberger Kálmán élete. 347. o.

[A-2] "A Jboyd.net rendszerbesorolása". Hozzáférés: 20251216. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó)

[B-3] "A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában". Integrated Taxonomic Information System. Hozzáférés: 20251216. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó)

[C-4] "Avibase". Hozzáférés: 20251216. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó)

[D-5] 1 2 "A faj adatlapja a BirdLife International oldalán". Hozzáférés: 20251216. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó)

[E-6] "Oiseaux.net". Hozzáférés: 20251216. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]