Barnóthy Forró Magdolna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Barnóthy Forró Magdolna
Életrajzi adatok
Született1904. augusztus 21.
Zsámbok
Elhunyt1995. február 16. (90 évesen)
Evanston, Illinois
Ismeretes mint fizikus
Állampolgárság magyar
Házastárs Barnóthy Jenő
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Pázmány Péter Tudományegyetem
Pályafutása
Szakterület fizika, asztrofizika
Kutatási terület kozmikus sugárzás, biomágnesesség

Barnóthy Forró Magdolna (Zsámbok, 1904. augusztus 21.Evanston, Illinois, 1995. február 16.) fizikus, asztrofizikus. Világszerte ismert a kozmikus sugárzás kutatásában végzett úttörő munkája. Barnóthy Jenő felesége és tudományos munkatársa.

Pályafutása[szerkesztés]

A Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult, majd az egyetem Kísérleti Fizikai Intézetének lett munkatársa. 1928-ban írta meg doktori disszertációját a rövidhullámok dielektromos állandójának méréseiről. Évfolyamtársával, későbbi férjével, Barnóthy Jenővel a kozmikus sugárzás kutatása felé fordult, amelyhez a Walther Bothe és Werner Kolhörster által akkoriban kifejlesztett mérési technikát alkalmazták. Forró és Barnóthy építettek egy nagy Geiger-Müller-számlálót, amely végül a kozmikus sugárzást mérő teleszkóp lett.[1]

Férjével tanulmányozták a kozmikus sugárzás izotrópiáját, sziderikus idejét, valamint energiaspektrumát. Mérésekkel vizsgálták, hogy a földi mágneses mező milyen mértékben nyeli el a kozmikus sugarakat. Ugyanezt a kísérletet elvégezték a föld felszíne alatt is, a dorogi szénbányákban. A háború után megkísérelték újra indítani a sugárkutatást, de kevés eredménnyel. Ezért úgy döntöttek, hogy az Egyesült Államokban folytatják munkájukat. 1948-ban Illinois államban, Evanstonban telepedtek le, és fizikát tanítottak a Barat College-ben 1953-ig. Később Magdolna a University of Illinois College of Medicine intézményben tanított.

Asztrofizikával kezdtek foglalkozni. Kiemelkedőt alkottak a gravitációs lencséknek a kvazárokra gyakorolt hatásának tanulmányozásában. A témában 40 tudományos publikációt tettek közzé a hatvanas és hetvenes években. Érdekes biofizikai kísérleteket végeztek, megalapították a Biomagnetic Societyt. Forró Magdolna adta ki 1964-ben a Biological Effects of Magnetic Fields c. két kötetes művet. Az American Astronomical Society, az American Physical Society, a German Astronomical Society és az International Astronomical Union tagjává választották Forró Magdát.

Válogatott publikációi[szerkesztés]

  • Temperaturverlauf der Dielektrizitatkonstanten einiger Gase bei verschiedenen Drucken. Zeitschr. F. Phys. 55., 1928
  • Diurnal variation of Cosmic Ray Shower. Nature, 1937
  • Reduction of Radiaton Mortality through Magnetic Pretreatment. Nature, 200., 1963
  • Development of young Mice. In: Biological effects of magnetic field. N.Y. Plenum Press, 1964

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A legfontosabb változások a két világháború között. ELTE Fizikai Intézet, 2012. (Hozzáférés: 2017. szeptember 19.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Famous Hungarians (angol nyelven). Hungarian Catholic Mission. (Hozzáférés: 2017. szeptember 19.)