Balla Antal (újságíró)
Balla Antal | |
Magyarország tájékoztatásügyi minisztere | |
Hivatali idő 1945. november 15. – 1946. november 20. | |
Előd | nem volt |
Utód | Bognár József |
Született | 1886. április 26. Kiskunhalas |
Elhunyt | 1953. november 22. (67 évesen) Budapest |
Párt | |
Foglalkozás | politikus |
Balla Antal (Kiskunhalas, 1886. április 26. – Budapest, 1953. november 22.) magyar újságíró, történész, kisgazda politikus, egyetemi tanár és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1945–49).
Élete, családja
[szerkesztés]Kiskunhalasi, református gazdálkodó családból származott. Budapestre kerülésével elszakadt szülővárosától. Az első világháborúban elveszítette az egyik lábát. Élettársa, majd 1945-től felesége Légrády Brigitta volt, akitől később elvált.
Életpályája
[szerkesztés]Pályájának kezdete
[szerkesztés]A budapesti egyetemen szerzett bölcsészdoktori oklevelet. Újságíróként kezdett dolgozni: a Nemzet munkatársa, majd 1919 után szerkesztője lett. 1929-ig a Hadirokkantak Lapja szerkesztője. 1922-től a Pesti Hírlap szerkesztőségében dolgozott, 1926-tól belső munkatársként.
Politikai karrierje az FKgP-ben
[szerkesztés]Szabadelvű polgári politikusként 1931-ben csatlakozott a FKgP-hez, amelynek programjával nemzetgyűlési képviselővé (1945–47) választották. 1945. november 15-étől 1946. november 20-áig a koalíciós kormány tájékoztatásügyi minisztere volt. Az egyik szerzője volt a Magyarország köztársasági államformájáról szóló 1946. évi I. tc. indokolásának. 1946 márciusa és júliusa között a Kis Újság felelős szerkesztőjeként is dolgozott.
Pályájának vége
[szerkesztés]1947-ig volt tagja az FKgP-nek. A párt „felszalámizása” után a Balogh-féle Független Magyar Demokrata Párt tagja volt (1947–1949). 1946–48-ban a közgazdasági egyetemen gazdaságtörténetet tanított. A „fordulat éve” után polgári politikusként többé nem jutott szerephez.
Akadémiai pályafutása
[szerkesztés]1945-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 1949-ben visszaminősítették tanácskozó taggá, de a tagságát 1989-ben helyreállították.
Főbb művei
[szerkesztés]- Hobbes és az újkori abszolutizmus (Budapest, 1910);
- A nemzetközi szocializmus válsága (Budapest, 1920);
- A liberalizmus történelme. Gazdasági és politikai tanításai (Budapest, 1926);
- A magyar országgyűlés története (Szerk., Budapest, 1927);
- Az utolsó száz év története (Budapest, 1931);
- A legújabb kor világtörténete (Budapest, 1932, több kiadásban);
- A legújabb kor gazdaságtörténete (Budapest, 1935, több kiadásban);
- Budapest szerepe Magyarország történetében /Budapest, 1935;
- Buda ostroma és elfoglalása 1686-ban (Budapest, 1936);
- Az Észak-amerikai Egyesült Államok története (Budapest, 1941);
- Magyarország története (Budapest, 1942);
- II. Rákóczi Ferenc (Budapest, 1943).
Fordításai
[szerkesztés]- Émile Durkheim: A szociológia módszerei. Bp., Franklin, 1917,
- Meriel Buchanan: Ausztriai Anna : történeti regény. / Bp., 1938,
- Alfred Duff Cooper: A nyugati hadszíntér. Bp., 1939,
- Henry Ford: Életem és működésem.
- Gustave Le Bon: A tömegek lélektana.
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 92. o.
- Magyar nagylexikon III. (Bah–Bij). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. 120. o. ISBN 963-05-6821-7