Balatoni hínárbogár
 | ||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 50 000 Ft | ||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
| Macroplea mutica balatonica (Székessy, 1941) | ||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Balatoni hínárbogár témájú rendszertani információt.
 A Wikimédia Commons tartalmaz Balatoni hínárbogár témájú kategóriát.
|
_(6123916393).png)
A balatoni hínárbogár (Macroplea mutica balatonica) a bogarak rendjébe és levélbogárfélék (Chrysomelidae) családjába tartozó Macroplea mutica faj Magyarországon endemikus, kizárólag a Balatonban előforduló alfaja.
Elterjedése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Első példányait a '30-as években gyűjtötték, a fajt 1941-ben írta le Székessy Vilmos. Az első megtalálást követően sokáig nem került elő, az alfajt kihaltnak vélték, de a 2000-es évek elején újra sikerült példányokat gyűjteni. Egy 2001-es, a faj elterjedését vizsgáló tanulmány szerint a Balatonban, különösen annak déli partján ma általánosan elterjedt, több helyen is erős populációi élnek.
Megjelenése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Teste 4,8-6,3 mm hosszúságú, lapított. Lábai és csápjai feltűnően hosszúak, karmai erősek. Szárnyfedői hátul, külső szélükön tüskében végződnek. Teste felül fénytelen sárgásbarna, hosszanti sötét sávokkal. Hasi oldalát és csápjait finom, sűrű, lesimuló szőrzet fedi, mely a víz alatt ezüstösen csillog. A törzsalaktól jelentős morfológiai különbségek választják el.
Életmódja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Teljesen vízi életmódot élő faj, teljes életciklusuk a vízhez kötődik, az imágók általában nem jönnek fel a víz felszíne fölé, légzésükben nagy szerepet játszik a testüket fedő sűrű szőrzet, melyben megreked a levegő.
A lárvák a hínárok víz alatti részein táplálkoznak, oxigénszükségletüket a növény szöveteiből fedezik, melyben a potroh nyolcadik szelvényén található speciális képlet van segítségükre. A bábozódás is a víz alatt történik, a bábok a vízi növényekhez rögzítettek.
Tápnövénye a füzéres süllőhínár, (Myriophyllum spicatum), a fésűs (Potamogeton pectinatus) és a hínáros békaszőlő (Potamogeton perfoliatus).
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "Balatoni hínárbogár". A magyar állami természetvédelem hivatalos honlapja. Földművelésügyi Minisztérium Környezetügyért Felelős Helyettes Államtitkársága. Hozzáférés: 2015. október 12.
- Lőkkös A., Fábics A., Kondorosy E., Ferincz Á., Vári Á., Rozner Gy. (2010). "A balatoni hínárbogár (Macroplea mutica balatonica Székessy, 1941) elterjedésének vizsgálata". Hidrológiai Közlöny. 90 (6): 94–95.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
- Merkl O., Vig K. (2011). Bogarak a Pannon régióban. Szombathely: Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága. 393. o. ISBN 9789827035.
{{cite book}}: Check|isbn=value: checksum (súgó)
- Rakonczay Z. (szerk.) (1989). Vöürös könyv. Bp.: Akadémiai Kiadó. 257. o. ISBN 963 05 5325 2.
Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Kép a fajról a Magyar Természettudományi Múzeum honlapján.
