Hínáros békaszőlő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Hínáros békaszőlő
Potamogeton perfoliatus.jpeg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Rend: Hídőrvirágúak (Alismatales)
Család: Békaszőlőfélék Potamogetaceae
Szinonimák
  • Buccaferrea amplexicaulis (Kar.) Bubani
  • Peltopsis perfoliata (L.) Raf.
  • Potamogeton alatofructus A.Benn.
  • Potamogeton amplexicaulis Kar.
  • Potamogeton bupleuroides Fernald
  • Potamogeton loeselii Honck.
  • Potamogeton praelongus F.Muell.
  • Spirillus perfoliatus (L.) Nieuwl.
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Hínáros békaszőlő témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hínáros békaszőlő témájú médiaállományokat és Hínáros békaszőlő témájú kategóriát.

A Potamogeton perfoliatus (hínáros békaszőlő[1][2]) a békaszőlőfélék családjába tartozó évelő vízi növény, mely álló- és folyóvizekben is megtalálható, és édesvízi életmódot folytat. Dél-Amerika és az Antarktisz kivételével mindenhol fellelhető.

Jellemzése[szerkesztés]

Hínáros békaszőlő nő egy csatornában. Érdemes megfigyelni, hogy a levelek körbe ölelik a szárat

A hínáros békaszőlő kúszó évelő gyökértörzsből nő ki, mely időszakosan akár 3 méteres szárat is növeszt.[3] A vízbe merülő levelei oválisak, áttetszők, 20 20–115 mm hosszúak és 7–42 mm szélesek, a szárat körül ölelik, a teteje sík, a középső erezetből mindkét oldalon 5-12 ér indul ki.[3] Színük jelentősen eltér, lehetnek világos- vagy sötétzöldek, sárgák, olíva színűek vagy barnásak.[3] Nincsenek úszó levelei. A pálhák gyengék, a levelek megjelenése után azonnal leesnek. Kicsi leveleit június és szeptember között hozza.[4] Gyümölcsei 4 mm átmérőjűek, olívazöld színűek.

Két alfajt írtak le eddig. A perfoliatus az óvilág lakója. Észak-Amerika keleti tengerpartján és az öböl-államokban a bupleuroides alfaj terjedt el.[5]

A növekedési lehetőségek változásával a többi békaszőlő[3] lehet, hogy csak ökotípusa a fajnak, és nem kimondottan alfajok. Régebben a P. richardsoniit is a P. perfoliatus egyik alfajának tartották, de most már külön fajként van számon tartva.[6]

A többi nagy levelű békaszőlőhöz hasonlóan a hínáros békaszőlő is tetraploid, ahol 2n=52.[7]

A hínáros békaszőlő nehezen téveszthető össze a többi békaszőlőfajjal, de ez alól talán a P. praelongus lehet kivétel. Észak-Amerikában nagyon hasonlít hozzá a P. richardsonii, de annak a pálhája még a szár alsóbb részén is rostokra esik szét, míg a P. perfoliatus esetében ez azonnal elválik tőle.[6]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. BSBI List 2007 (xls). Botanical Society of Britain and Ireland. [2015. január 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 17.)
  2. Claspingleaf pondweed (Potamogeton perfoliatus) Plant Fact Sheet. USDA-Natural Resources Conservation Service, National Plant Materials Center, 2010 (Hozzáférés: 2017. február 28.)
  3. a b c d Preston C.D. (1995) Pondweeds of Great Britain and Ireland. BSBI Handbook No. 8. Botanical Society of the British Isles, London.
  4. Rose, Francis. The Wild Flower Key. Frederick Warne & Co, 491–492. o. (2006). ISBN 978-0-7232-5175-0 
  5. Naturhistorika riksmuseet (Sweden) Ålnate Potamogeton perfoliatus L., northern hemisphere range map
  6. a b Haynes R.R., Hellquist C.B. Flora of North America: Potamogetonaceae. Accessed 11 November 2014.
  7. Kaplan Z., Jarolímová V., Fehrer J, 2013. Revision of chromosome numbers of Potamogetonaceae: a new basis for taxonomic and evolutionary implications. Preslia, 85, 421-482.