Bad Wimpfen
| Bad Wimpfen | |||
 | |||
| Jellegzetes bad wimpfeni utcakép | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Baden-Württemberg | ||
| Járás | Heilbronn járás | ||
| Alapítás éve | 1300 | ||
| Polgármester | Claus Brechter | ||
| Irányítószám | 74206 | ||
| Körzethívószám | 07063 | ||
| Rendszám | HN | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 7398 fő (2022. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 355 fő fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 195 m | ||
| Terület | 19,38 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 13′ 50″, k. h. 9° 09′ 47″Koordináták: é. sz. 49° 13′ 50″, k. h. 9° 09′ 47″ | |||
 Bad Wimpfen
Pozíció Baden-Württemberg térképén
| |||
 | |||
| Elhelyezkedése Baden-Württemberg térképén | |||
| Bad Wimpfen weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bad Wimpfen témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Bad Wimpfen egy kisváros Németországban a Neckar folyó partján, Baden-Württemberg tartományban. A turisták kedvelik a német borok és a kellemes üdülőrészlege miatt.
Fekvése[szerkesztés]
Németország délnyugati részén, Baden-Württemberg szövetségi tartományban, Heilbronn várostól 15 km-re északra található. A városon áthaladó folyó a Neckar. A Bad Wimpfen két fontosabb részből áll. Ezen kívül hozzátartozik még a tőle 4 km-re északabbra fekvő Hohenstadt is.
Környező települések[szerkesztés]
Története[szerkesztés]
Az ókorban először kelták lakták. Kr. u. 98 körül Domitianus római császár elfoglalta a területet. A rómaiak erődrendszert építettek a város köré, amely határvédő településként szolgált. Hamarosan sorra telepedtek le itt kereskedők és kézművesek. Bad Wimpfen később elveszítette katonai jelentőségét a birodalom északabbra terjeszkedésével. Az 5. században a frankok kezére került. Ekkortájt kezdett el elterjedni ezen a vidéken a keresztény vallás. I. Ottó frank császár idején építették ki a város piacterét és vásárokat kezdtek tartani. A 9. században a kalandozások során a magyarok is eljutottak idáig. Később Barbarossa Frigyes császári palotát(Staufer Platz Wimpfen) építtetett a városba. A Staufer Pfalz Wimpfen a legnagyobb fennmaradt császári palota az Alpoktól északra. A leghosszabb oldala körülbelül 215 m, szélessége mintegy 88 m. A kastély tornya, a Kék Torony a 20. században kilátóként szolgált. Az 58 m magas Kék Torony lett egyben a város jelképe is. a 13. században Richard Deidesheim vezetése által helyreállították az apátsági templomot, az akkori gótikus stílusban. Ezzel egy időben domonkos kolostort is alapítottak a városban.Wimpfen a 16. században a reformáció fellegvára volt. Egyre inkább kezdett megjelenni a protestáns és az evangélikus keresztény vallás. 1618-ban kitört a harmincéves háború, mely alatt a lakosság megtizedelődött és számos épület elpusztult. Két századdal ezután, 1871-ben már az egységes Német Birodalomhoz tartozott. A második világháború után Nyugat-Németországhoz tartozott.
Címere[szerkesztés]
A címere (németül Wappen) sárga alapú. Rajta egy fekete sas látható, mely egy aranykulcsot tart a csőrében. Ugyanazok a színek találhatóak meg benne, mint Németország zászlajában és címerében.
Források[szerkesztés]
- ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- A város weboldala (németül)
