Babos Pál (királyi testőr)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Babos Pál
Született1824. január 25.
Kozmadombja
Elhunyt1861. augusztus 31. (37 évesen)
Salomvár,
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásafőhadnagy, királyi testőr
SablonWikidataSegítség

Babosdöbrétei Babos Pál Gábor (Kozmadombja, 1824. január 25.Salomvár, 1861. augusztus 31.) királyi testőr, az 1848-as szabadságharc alatt a 19. zászlóalj főhadnagya és Pándy hadtestparancsnok segédtisztje, földbirtokos, író, fordító.

Élete[szerkesztés]

A Zala vármegyei nemesi származású babosdöbrétei Babos család sarja. Apja babosdöbrétei Babos József (1787–?), táblabíró, zalalövői főszolgabíró, földbirtokos, anyja zokoli és illyefalvi Csutor Franciska (18001850) asszony volt. Apai nagyszülei babosdöbrétei Babos László, kozmadombjai földbirtokos, és nemes Bertalan Éva (1769–?) asszony voltak. Anyai nagyszülei zokoli és illyefalvi Csutor János (17711815),[1][2] táblabíró, Zala vármegye tiszti ügyésze, földbirtokos és a nemesi származású nemesvitai Viosz családból való nemesvitai Viosz Zsuzsanna (17751826) asszony voltak.[3] Az anyai nagyanyai dédszülei nemesvitai Viosz József (1733-1803) táblabíró, a szántói járás alszolgabírája, földbirtokos, és a sidi Sidy családból való sidi Sidy Katalin (1749-1796) voltak. A Babos Pál királyi testőr fivére babosdöbrétei Babos Kálmán, (18251892) királyi kúriai elnök volt. Édesanyja révén nagybátyja zokoli és illyefalvi Csutor Imre (18131891) Zala vármegye alispánja, földbirtokos volt.[4][5]

Tanulmányait a belovári katonaiskolán végezte. 1844-ben Babos Pált a Zalavár megye követe mellé választották írnokká; a testőrséghez került Zala vármegye ajánlatára 1845. május 1.-én. 1847-ben beosztva a pozsonyi országgyűlésre kirendelt testőrkülönítménybe. A gárdától 1848. szeptember 10-én elbocsátását kérte és szeptember 20-án el is távozott. A szabadságharcban 1848. október 1-jétől a 19. zászlóalj főhadnagya és Pándy hadtestparancsnok segédtisztje. A kassai ütközetben (1849. január 4.) fogságba esett. 1849. december 31-én ügye tisztázása végett jelentkezett a pesti császári haditörvényszék előtt. Ezután a családi földbirtokán gazdálkodott Zalában. Az 1850-es években novellái és irodalmi fordításai jelennek meg különböző lapokban: 1850-ben a Hölgyfutárban jelentek meg először versei (27., 71., 75. sz.) és eredeti beszélyei 1853-ig; ezenkívül fordításokat közölt ugyanott Boz Dickenstől (1851. 266., 1857. 44.), ifj. Dumas Sándortól (A kaméliás hölgy, regény. 1862. 144–185.) Girardin Emilnőtől (Margit vagy kettős szerelem, regény, 1853. 186–213.) Irodalmi műveinél (néhánynak kivételével) mindig nevének kezdőbetűit használta (B... s P.)

1861. augusztus 31-én hunyt el Salomváron.[6]

Házassága[szerkesztés]

A tubolyszegi Tuboly család címere

1856. november 10.-én Salomváron feleségül vette tubolyszeghi Tuboly Ilona Julianna (*Zalaegerszeg, 1832. augusztus 9.–†Salomvár, 1911. augusztus 31.) kisasszonyt, akinek a szülei tubolyszeghi Tuboly Mihály (17981872), Zala vármegye főjegyzője, földbirtokos és miskei Miskey Etelka (18131888) úrnő voltak. Az apai nagyszülei tubolyszeghi Tuboly László (17561828) költő, szabadkőműves, főszolgabíró, nyelvújító, földbirtokos és a tekintélyes boldogfai Farkas család sarja boldogfai Farkas Erzsébet (17611801) voltak. Az apai nagyapai dédszülei boldogfai Farkas Ferenc (17131770), Zala vármegye alispánja, földbirtokos és barkóczi Rosty Anna (1722-1784) voltak.[7] Babos Pál és Tuboly Ilona házasságából született:

Jegyzetek[szerkesztés]