Ugrás a tartalomhoz

Bővített periódusos rendszer

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A bővített periódusos rendszert 1969-ben dolgozta ki Glenn T. Seaborg. Összességében megfelel a normál periódusos rendszer szerkezetének, de ezt még kiegészíti olyan kémiai elemekkel, amelyeknek a rendszáma meghaladja a 118-at. Ezenkívül szigorúan az atompályák hozzárendelése szerint vannak rendezve, ezért például a hélium (He) a bal oldalon, a hidrogén (H) mellett, és nem a jobb oldalon, a neon felett (Ne) található.

Új elemek

[szerkesztés]
Vegyjel Rendszám
Uue 119
Ubn 120
Ubu 121
Ubb 122
Ubt 123
Ubq 124
Ubp 125
Ubh 126
Ubs 127
Ubo 128
Ube 129
Utn 130
Utu 131
Utb 132

A bővített periódusos rendszer

[szerkesztés]
Peri-
ódus
s1 s2 Peri-
ódus
1 1
H
2
He
p1 p2 p3 p4 p5 p6 1
2 3
Li
4
Be
5
B
6
C
7
N
8
O
9
F
10
Ne
2
3 11
Na
12
Mg
d1 d2 d3 d4 d5 d6 d7 d8 d9 d10 13
Al
14
Si
15
P
16
S
17
Cl
18
Ar
3
4 19
K
20
Ca
21
Sc
22
Ti
23
V
24
Cr
25
Mn
26
Fe
27
Co
28
Ni
29
Cu
30
Zn
31
Ga
32
Ge
33
As
34
Se
35
Br
36
Kr
4
5 37
Rb
38
Sr
39
Y
f1 f2 f3 f4 f5 f6 f7 f8 f9 f10 f11 f12 f13 f14 40
Zr
41
Nb
42
Mo
43
Tc
44
Ru
45
Rh
46
Pd
47
Ag
48
Cd
49
In
50
Sn
51
Sb
52
Te
53
I
54
Xe
5
6 55
Cs
56
Ba
57
La
58
Ce
59
Pr
60
Nd
61
Pm
62
Sm
63
Eu
64
Gd
65
Tb
66
Dy
67
Ho
68
Er
69
Tm
70
Yb
71
Lu
72
Hf
73
Ta
74
W
75
Re
76
Os
77
Ir
78
Pt
79
Au
80
Hg
81
Tl
82
Pb
83
Bi
84
Po
85
At
86
Rn
6
7 87
Fr
88
Ra
89
Ac
90
Th
g1 g2 g3 g4 g5 g6 g7 g8 g9 g10 g11 g12 g13 g14 g15 g16 g17 g18 91
Pa
92
U
93
Np
94
Pu
95
Am
96
Cm
97
Bk
98
Cf
99
Es
100
Fm
101
Md
102
No
103
Lr
104
Rf
105
Db
106
Sg
107
Bh
108
Hs
109
Mt
110
Ds
111
Rg
112
Cn
113
Nh
114
Fl
115
Mc
116
Lv
117
Ts
118
Og
7
8 119
Uue
120
Ubn
121
Ubu
122
Ubb
123
Ubt
124
Ubq
125
Ubp
126
Ubh
127
Ubs
128
Ubo
129
Ube
130
Utn
131
Utu
132
Utb
133
Utt
134
Utq
135
Utp
136
Uth
137
Uts
138
Uto
139
Ute
140
Uqn
141
Uqu
142
Uqb
143
Uqt
144
Uqq
145
Uqp
146
Uqh
147
Uqs
148
Uqo
149
Uqe
150
Upn
151
Upu
152
Upb
153
Upt
154
Upq
155
Upp
156
Uph
157
Ups
158
Upo
159
Upe
160
Uhn
161
Uhu
162
Uhb
163
Uht
164
Uhq
165
Uhp
166
Uhh
167
Uhs
168
Uho
8
9 169
Uhe
170
Usn
171
Usu
172
Usb
173
Ust
174
Usq
175
Usp
176
Ush
177
Uss
178
Uso
179
Use
180
Uon
181
Uou
182
Uob
183
Uot
184
Uoq
185
Uop
186
Uoh
187
Uos
188
Uoo
189
Uoe
190
Uen
191
Ueu
192
Ueb
193
Uet
194
Ueq
195
Uep
196
Ueh
197
Ues
198
Ueo
199
Uee
200
Bnn
201
Bnu
202
Bnb
203
Bnt
204
Bnq
205
Bnp
206
Bnh
207
Bns
208
Bno
209
Bne
210
Bun
211
Buu
212
Bub
213
But
214
Buq
215
Bup
216
Buh
217
Bus
218
Buo
9
A periódusos rendszer mezői
s-mező p-mező d-mező f-mező g-mező

Szuperaktinoidák

[szerkesztés]

A szuperaktinoidák a 121-es és a 157-es rendszám közötti elemek sorozata, melyek a 8. periódus 5g és a 6f tartományába esnek.[1] A szuperaktinoidák sorozatában a 7d3/2, 8p1/2, 6f5/2 és 5g7/2 elektronpályák mind teljesen telítettek.[2] Ez annyira bonyolult helyzetekhez vezet, hogy a teljes és precíz CCSD-számítást csak a 121-es és a 122-es elemre végezték el.[3] Az első szuperaktinoida az unbiunium (a 121-es rendszámú elem), mely a lantánhoz és az aktíniumhoz lehet hasonló:[4] legvalószínűbb oxidációs száma +3, de a vegyértékalhéjak energiaszintjeinek egymáshoz való közelsége nagyobb oxidációs számot is lehetővé tehet, csakúgy, mint a 119-es és a 120-es elem esetében is.[3] A 121-es elemnél a 8p-alhéj relativisztikus stabilizációjának alapállapotú 8s28p1 vegyértékelektron-konfigurációt kellene eredményeznie, ellentétben a lantán és az aktínium ds2 konfigurációjával.[3] Azonban ez a rendhagyó konfiguráció nincs hatással a számított kémiájára, ami az aktíniuméra hasonlít.[5] A számított első ionizációs energiája 429,4 kJ/mol, ami kisebb, mint az alkálifémekhez tartozó kálium, rubídium és francium kivételével bármely másik elemé. Ez még a 8. periódusba tartozó alkálifém ununenniuménál is kevesebb (463 kJ/mol).

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. (2006. október 14.) „Electronic Configurations and the Periodic Table for Superheavy Elements”. Doklady Physical Chemistry 408 (2), 149–151. o. DOI:10.1134/S0012501606060029. ISSN 0012-5016.  
  2. Superheavy elements: a prediction of their chemical and physical properties, Structure and Bonding, 89–144. o.. DOI: 10.1007/BFb0116498 (1975). ISBN 978-3-540-07109-9. Hozzáférés ideje: 2013. október 4. 
  3. a b c Transactinides and the future elements, The Chemistry of the Actinide and Transactinide Elements, 3rd, Dordrecht, The Netherlands: Springer Science+Business Media (2006). ISBN 978-1-4020-3555-5 
  4. (1969) „SCF Dirac–Slater Calculations of the Translawrencium Elements”. The Journal of Chemical Physics 51 (2), 664. o. DOI:10.1063/1.1672054.  
  5. (2016. szeptember 12.) „4-Component correlated all-electron study on Eka-actinium Fluoride (E121F) including Gaunt interaction: Accurate analytical form, bonding and influence on rovibrational spectra”. Chemical Physics Letters 662, 169–175. o. DOI:10.1016/j.cplett.2016.09.025.  

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Erweitertes Periodensystem című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.