Böhm Károly (filozófus)
Böhm Károly | |
Született | 1846. szeptember 17. Besztercebánya |
Elhunyt | 1911. május 19. (64 évesen) Kolozsvár |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | filozófus |
A Wikimédia Commons tartalmaz Böhm Károly témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Böhm Károly (Besztercebánya, 1846. szeptember 17. – Kolozsvár, 1911. május 19.) filozófus, egyetemi tanár, az MTA tagja (levelező tag 1896; rendes tag 1908). Iskolateremtő filozófus.
Életpályája
Pozsonyban, Göttingenben, majd Tübingenben és Berlinben tanult, Rudolf Hermann Lotze[1] és Heinrich Ritter[2] német filozófusok tanítványaként.
1870-től a pozsonyi evangélikus líceumban, 1873-tól a budapesti evangélikus gimnáziumban tanított, a gimnáziumnak 1883-tól igazgatója volt. 1896-tól a kolozsvári egyetemen a filozófia nyilvános rendes tanára. 1881-ben megindította és négy éven át szerkesztette a Magyar Philosophiai Szemlét, amelybe számos tanulmányt írt.
Tanárként és előadóként nagy hatással volt a kolozsvári egyetemen tanuló diákokra. Filozófiai iskolát teremtett (Tankó Béla, Varga Béla, Bartók György stb.).
Szubjektív-idealista gondolkodó volt, egy időben Kant filozófiája és Comte pozitivizmusa hatott rá, majd egyre inkább Johann Gottlieb Fichte német filozófus követője lett. Az értékelmélet területén önálló filozófiai rendszert teremtett.
Napjainkban műveinek elektronikus formában való közreadása és a róla szóló irodalom reneszánszát éli.
Emlékezete
- A Mikes International Alapítvány 2006-ban díjat alapított az egyetemes magyar filozófiai kultúra előmozdítása érdekében. A díj névadói a Kolozsvári Filozófiai Iskola két kiemelkedő alakja: Böhm Károly, a magyar filozófia megalapítója és egyik legkiválóbb tanítványa, Málnási Bartók György.[3]
- 2012. január 21-én Kolozsvárott az evangélikus egyház tulajdonát képező ingatlan (Kossuth Lajos/1989. december 21-e utca 1. szám) udvarán leleplezték Böhm Károly emléktábláját, Kolozsi Tibor szobrászművész alkotását.[4]
Művei (válogatás)
- A lényeg formaisága (Budapest, 1881)
- Az ember és világa. I-III. köt. (Budapest - Kolozsvár, 1883-1906. 1911-ben az MTA nagyjutalmát kapta érte)
- Kriticizmus és pozitivizmus (Magyar Philosophiai Szemle, 1884)
- A positiv philosophia rendszere (Magyar Philosophiai Szemle, 1885)
- A philosophiai propedeutika magyar gymnasiumainkban (Magyar Philosophiai Szemle, 1889-90)
- Az értékelmélet feladata s alapproblémái (Budapest, 1900; akadémiai székfoglaló)
- Logika (2. kiad., Budapest, 1901)
- Tapasztalati lélektan (2. kiad., Budapest, 1904)
- A megértés mint a megismerés középponti mozzanata (Budapest, 1910.; akadémiai rendes tagságért való székfoglaló)
- Böhm Károly összegyűjtött művei ( Budapest, 1913)
Szerkesztői munka
Díjak
Irodalom
- Böhm Károly élete és munkássága. Emlékkönyv (I-III. Besztercebánya, 1913)
- Bartók György: Böhm Károly filozófus. (Budapest, 1928)
- Böhm Károly ifjú kori önéletrajza (kiadta és bev. Joó Tibor, Szeged, 1930)
- Sándor Pál: Két magyar filozófus Böhm Károly és Brandenstein Béla (Budapest, 1944)
- Veres, Ildikó: Hiány és létteljesség, Budapest, Magyarország : L'Harmattan Kiadó (2017) , 220 p.
- Veres, Ildikó: Protestáns magyar bölcselők emberképe 1. EGYHÁZTÖRTÉNETI SZEMLE 19 : 1 pp. 83-102. , 19 p. (2018)
Források
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 258. o.
- A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene : 1921-1998 = Past and present of Szeged University. /JATE. Szeged : Officina Ny., 1999. Böhm Károly ld. 125. o.
Jegyzetek
- ↑ Rudolf Hermann Lotze (1817-1881) német filozófus.
- ↑ Heinrich Ritter ( 1791-1869) német filozófus.
- ↑ Böhm – Bartók Díj
- ↑ Böhm-emléktáblával gazdagodott Kolozsvár, Szabadság, 2012. jan. 23.
További információk
- Kissné Novák Éva Böhm Károly értékelméletének és az értékelmélet történeti hatásának kritikai elemzése
- Böhm Károly élete, munkássága
- Bretter Zoltán: Böhm Károly és Alexander Bernát alternatív műveltségeszményei
- Magyar Philosophiai Szemle borító fedele, 1882
- Böhm Károly és a "kolozsvári iskola" (MEK)