Azori süvöltő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Azori süvöltő
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Alrendág: Passerida
Család: Pintyfélék (Fringillidae)
Alcsalád: Kúpcsőrűek (Carduelinae)
Nem: Pyrrhula
Faj: P. murina
Tudományos név
Pyrrhula murina
Godman, 1866
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Azori süvöltő témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Azori süvöltő témájú kategóriát.

Az azori süvöltő (Pyrrhula murina) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Frederick DuCane Godman írta le 1866-ban.[3]

Eredetileg a széles körben elterjedt süvöltő (Pyrrhula pyrrhula) alfajaként írták le. A filogenetikai különbségeket a két faj között alátámasztották a DNS-hibridizációs vizsgálatok is, így a madarat 1993-ban különálló fajnak nyilvánították.

Elterjedése[szerkesztés]

Portugáliához tartozó Azori-szigeteken honos, kizárólag a São Miguel sziget keleti részén. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi száraz erdők és mediterrán cserjések.[4]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 16–17 centiméter, testtömege 30 gramm.[3] A süvöltőtől eltérően tollaiban nincs vörös szín. Arca, rövid csőre, farka és szárnyai feketék. Háta barna, míg hasa rozsdabarna színű. A nemeket alig lehet egymástól megkülönböztetni, a hímek hasa némileg rózsásabb árnyalatú, mint a tojóké.

Életmódja[szerkesztés]

Magvakkal táplálkozik melyeket a földről gyűjt be.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

A BirdLife International becslése szerint nagyjából 750 pár élhet a szigeten. Emiatt a Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján a „veszélyeztetett” kategóriába van a faj besorolva.

A 19. századig sokkal gyakoribb volt, de ekkortól azzal vádolták a parasztok, hogy kárt tesz a gyümölcsültetvényekben és intenzíven vadászni kezdték. Úgy tűnt, hogy 1927-re kihalt, de 1968-ban újra felfedezték a szigeten.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2018. január 19.)
  2. Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2018. január 19.)
  3. a b Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2018. január 19.)
  4. A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2018. január 19.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Azorengimpel című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

  • A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2018. január 19.)
  • G. Aubrecht: Der Azorengimpel - verfolgt, verschollen, wiederentdeckt. Gefiederte Welt 2/97:76, 1997
  • D. A. Bannerman, W. M. Bannerman: Birds of the Atlantic islands. 3: A history of the birds of the Azores. Oliver and Boyd, Edinburgh, 1966
  • C. J. Bibby, T. D. Charlton: Observations on the Sao Miguel Bullfinch. Açoreana 7: 297–304, 1991
  • C. J. Bibby, T. D. Charlton, J. A. Ramos: Studies of West Palearctic birds, the Azores Bullfinch. Brit. Birds 85: 677–680, 1992
  • Gerard Le Grand: Der wiederentdeckte Azorengimpel. Wir und Vogel 15(1): 37–38, 1983
  • J. A. Ramos: Status and ecology of the Priolo or Azores Bullfinch. Ph.D. Thesis, University of Oxford , 1993
  • J. A. Ramos: The annual cycle of the Azores Bullfinch. Arquipelago. Ser. Cien. Nat. 12A: 101-109, 1994
  • Birding.hu - magyar neve