São Miguel (sziget)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
São Miguel
Lagoa das Sete Cidades, Miradouro da vista do Rei, Sete Cidades, Ponta Delgada, ilha de São Miguel, Açores.JPG
Közigazgatás
Ország  Portugália
Autonóm körzet Azori-szigetek
Székhely Ponta Delgada
Legnagyobb településPonta Delgada (Azori-szigetek)
Népesség
Teljes népesség137 830 fő (2011) +/-
Ponta Delgada (Azori-szigetek) népességeismeretlen
Földrajzi adatok
Fekvése Atlanti-óceán
Szigetcsoport Azori-szigetek
Terület744,55 km²
Hosszúság90 km
Szélesség16 km
Legmagasabb pont Pico da Vara (1105 m)
Időzóna UTC–1
Elhelyezkedése
Sao Miguel Physical map.jpg
São Miguel (Azori-szigetek)
São Miguel
São Miguel
Pozíció Azori-szigetek térképén
é. sz. 37° 48′, ny. h. 25° 30′Koordináták: é. sz. 37° 48′, ny. h. 25° 30′
A Wikimédia Commons tartalmaz São Miguel témájú médiaállományokat.
A spanyol tercio partraszállása Terceiránál, az 1580-as portugál örökösödési háborúban
Egy 1845-ös metszet São Miguel szigetéről (a kép csúcsa nyugat felé néz)

São Miguel (magyarul: Szent Mihály szigete) a legnagyobb és legnépesebb sziget a portugál Azori-szigeteken. „Zöld szigetként” is szokták nevezni. Területe 760 km², népessége 137 830 fő, amelyből 68 809-en a szigetcsoport legnagyobb városában, Ponta Delgadában élnek.

Természeti földrajza, földtani felépítése[szerkesztés]

A sziget egy vulkáni eredetű hegylánc tenger fölé emelkedő része. A MORB típusú vulkanizmus három litoszféralemez határpontján, egy köpenyoszlop fölött alakult ki, és a vulkánok úgy követik egymást, ahogyan az óceáni litoszféralemez a forró pont felett Afrika felé tolódott. Ennek megfelelően a legidősebbek a keleti part kb. 36 millió éves képződményei; nyugat felé egyre fiatalabb vulkánok következnek.[1]

Ennek megfelelően fő természeti nevezetességei a krátertavak:

  • a sziget nyugati végében a Lagoa das Sete Cidades, amely valójában két tó: a mélyebb a Kék, a sekélyebb pedig a Zöld tó;
  • a sziget középső részén alakult ki a Lagoa do Fogo, azaz Tűz-tó.

Mosteiros tengerpartján a nevezetes fekete homok a vulkáni kőzetek málladéka.

A sziget keleti részén, Furnasban az utóvulkáni tevékenységek miatt sok a gejzír és a termálfürdő — utóbbiak közül legnagyobb a kráter közepén kialakított Terra Nostra Garden.[2] A hegylánc-jellegnek megfelelően kolbász alakú sziget hossza 62 km, legnagyobb szélessége 16 km.[3] A fő látnivalók a természetvédelmi területek; közülük legjelentősebb a Terra Nostra Park.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]