Auckland régió
| Auckland régió | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Új-Zéland |
| Irányítószám | 0600–2699 |
| Körzethívószám | 09 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1 816 000 fő (2025. jún. 30.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 15 m |
| Terület | 4894 km² |
| Időzóna | UTC+12 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 d. sz. 36° 54′, k. h. 174° 47′36.900000°S 174.783333°EKoordináták: d. sz. 36° 54′, k. h. 174° 47′36.900000°S 174.783333°E | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Auckland régió témájú médiaállományokat. | |
Auckland régió (ejtése: óklend; IPA:[ˈɔːklənd]) Új-Zéland 16 régiója közül a legnépesebb és egyben gazdaságilag a legfontosabb. Nevét központjáról, Aucklandről kapta.
Földrajza
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A régió területe északon a Kaipara Harbour nevű öböltől kezdődik, magába foglalja a Northland-félsziget déli részeit, a Waitakere Ranges nevű alacsony hegyvonulatot, magát az aucklandi földszorost, a Hauraki-öböl szigeteit és a Manukau Harbour nevű öböl körüli síkvidéket. (A harbour szót tartalmazó öbölnevek itt is, mint Új-Zélandon általában, nem konkrét kikötőt, hanem a vitorlás hajók korában is kikötésre alkalmasnak látszó, védett tengeröblöt jelentenek.) Délen a régió néhány kilométerre a Waikato folyó torkolatától végződik. A határos régiók északon a Northland régió, délen pedig a Waikato régió.
Területét nézve Auckland a második legkisebb régió az országban, Nelson régió után. Legmagasabb pontja a 722 méterrel a Little Barrier sziget hegycsúcsa.
Környező vizek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az Aucklandi régió keleten a Csendes-óceánnal, nyugaton a Tasman-tengerrel határos. A Hauraki-öböl a Csendes-óceánhoz tartozik, számos sziget található benne. Az öböl bejáratának közelében fekszik az óceánban a nagy Great Barrier sziget. A Hauraki-öböl egyik nyúlványában, a Waitemata Harbourben épült ki Auckland nagy tengeri kikötője. A régió szárazföldi partvonalát a Waitemata Harbour mellett északon a Kaipara Harbour, délen Manuaku Harbour valamint nagy árapály-öblök és folyótorkolatok tagolják, így az összesen 1613 km hosszú. A régió tengerpartjain sokfelé tengeri strandok találhatók.
Az Aucklandi nemzetközi repülőtér a Manuaku Harbour közelében helyezkedik el.
Geológiája
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A régió területének geológiai alapját grauvakke (szürke színű, agyagos homokkő) alkotja. A Waitakere Ranges hegyvonulat andezit vulkánosság terméke. A Great Barrier sziget geológiailag a Coromandel-félsziget vulkáni zónájának folytatása. A Little Barrier szigetet egy viszonylag izolált andezit-vulkán hozta létre 3-1 millió évvel ezelőtt.
A Manukau Harbour és a Kaipara Harbour nevű öblök bejáratát nagyrészt fiatal, jelenkori homokdűnék zárják el.
Vulkáni föld
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Auckland városi területeinek nagy része a kialudt Aucklandi vulkáni mezőn fekszik. A régióban 53 különböző korú vulkán található, melyek közül a legidősebb 250 000 éves. Az utolsó kitörés körülbelül 600 évvel ezelőtt volt, befejezve a több száz évig tartó aktivitást, amely a Rangitoto-szigetet is kialakította. A vulkánok viszonylag alacsonyak, legtöbbjük kevesebb, mint 150 méter magas.
A vulkánokon a maorik úgynevezett pákat (erődített falvak) és teraszos ültetvényeket alakítottak ki, később pedig az európaiak nagy részüket építkezések során és kőbányászat miatt elhordták. A megmaradt vulkánok ma már védelmet élveznek.
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Kis területe ellenére Auckland régió Új-Zéland messze legnépesebb régiója 1 570 500 lakosával[1] (2015-ös becslés alapján), ami az ország népességének 33 százaléka. A régió gyorsabban fejlődik, mint az ország többi része, például 10 év alatt 240 000 emberrel, azaz 22%-kal nőtt a népessége (1996-os, 2001-es és 2006-os népszámlálások szerint). A 2001-es népszámlálás adatai alapján az ország európai származású népességének 26,3%-a, az összes māori eredetű népességének 24,3%-a, a Csendes-óceán térségéről származók 66,7%-a, az ázsiai származású populáció 63,7%-a és a többi etnikumúak 54,7%-a Auckland régióban él. Ezek az adatok megvilágítják a régió népességi összetételét, éppúgy az ország többi részéét is.
A régió magába foglalja Auckland város agglomerációját, kisebb városokat, és vidéki jellegű területeket is.
Helyi kormányzat
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A régió közigazgatása egységes, az Auckland Council (Aucklandi tanács) nevű intézményben testesül meg. 1989 előtt a régió közigazgatásának vezető szerve az Auckland Regional Authority volt, majd 1989 és 2010 között a régiót az Auckland Regional Council irányította, alatta pedig hét helyi területi hatóság működött, mely utóbbiakhoz tartoztak a fontosabb kérdések. A 2010-es reform jegyében megszüntették a helyi közigazgatás kétszintűségét, és az Auckland Council lett az egységes közigazgatási szervezet.
Közlekedés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A régió közlekedése nagyrészt gépkocsival zajlik, Új-Zéland autópályáinak nagy része itt található. Működik a régióban az ingázók számára létrehozott vasúthálózat, ami Auckland várost köti össze Waitakerével és Manuakuval, valamint egy viszonylag kiterjedt buszhálózat is. Az ország tömegközlekedési hálózatának jelentős része a régióban helyezkedik el.
Statisztika
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| 2007-2008-as adatok[2] | Auckland régióban | Új-Zélandon | Az országos %-ában |
|---|---|---|---|
| Népesség | 1.432.200 | 4.268.500 | 34 |
| Terület (km²) | 5600 | 275.400 | 2 |
| Import (bruttó, tonna) | 14,1 millió | 79,2 millió | 18 |
| Export (bruttó, tonna) | 8,3 millió | 73,4 millió | 11 |
| Bruttó hazai össztermék (GDP) ($) | 42.200 millió | 155.400 millió | 27 |
| Utasok (felszállók) száma – buszon | 43.165.200 | 92.777.200 | 47 |
| Utasok (felszállók) száma – vasúton | 6.794.100 | 18.346.600 | 37 |
| Utasok (felszállók) száma – vízen | 4.374.600 | 4.695.000 | 93 |
| Személygépkocsik megtett távja (km) | 12.200 millió | 40.200 millió | 30 |
| Halálesetek (tömegközlekedésben) | 81 | 366 | 15 |
| Össz állami aszfaltozott útfelület (km) | 335 | 10,906 | 3 |
| Állami autópályák és -utak (km) | 106 | 172 | 62 |
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ http://www.stats.govt.nz/browse_for_stats/population/estimates_and_projections/SubnationalPopulationEstimates_HOTPAt30Jun15.aspx
- ↑ Overview of transport system – Table 1: Key statistics on the Auckland region (June 2007-July 2008) Archiválva 2011. július 17-i dátummal a Wayback Machine-ben (National Land Transport Programme 2009–2012, Auckland, New Zealand Transport Agency, August 2009. Accessed 2010-01-14.)
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a szócikk részben vagy egészben a Auckland Region című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Peter Turner: Új-Zéland. Budapest: Geographia. 2010. = National Geographic Traveler, ISBN 978-963-9810-88-4
- Jeff Williams, Christine Niven, Peter Turner: New Zealand. Melbourne..: Lonely Planet. 2000. ISBN 1 86450 122 7
- Timothy Auger (ed): New Zealand. London: DK. 2006. = Eyewitness Travel, ISBN 978 1 40531 527 2
Kapcsolódó szócikk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Régiók |  | |
|---|---|---|
| Külbirtokok | ||
| Különleges státuszú területek | ||
