Aszcídiák
 | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Ernst Haeckel: Aszcídiák | ||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||
| ||||||||
| Szinonimák | ||||||||
|
Tethyoidea | ||||||||
| Rendek | ||||||||
Lehetséges tag: | ||||||||
| Hivatkozások | ||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Aszcídiák témájú kategóriát.
|
1: Ingestionsöffnung;
2: Haftpapillen;
3: Pharynx (Kiemendarm);
4: Magen;
5: Darm;
6: Chorda dorsalis;
7: Neuralrohr;
8: Peribranchialraum;
9: Egestionsöffnung
Az aszcídiák (Ascidiacea) a gerinchúrosok (Chordata) törzsében az előgerinchúrosok (Tunicata) altörzsének egyik osztálya. Bár morfológiai alapon testvércsoportjaiként írták le,[2] egyes szerzők ide sorolják például a Thaliacea[1] és Appendicularia kládot.[2]
Származásuk, elterjedésük
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A gerinctelenektől a gerincesek felé vezető fejlődési sor leszármazottai; ami főként lárváik felépítésén látható.
Megjelenésük, felépítésük
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Lárvakorukban farkuk és gerinchúrjuk van.
A kifejlett állat testét cellulóztok veszi körül – ennek anyagát korábban tunicinnak is nevezték.[4]
Életmódjuk, élőhelyük
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Tengeri állatok. Lárvakorukban szabadon úsznak; letelepedve elveszítik farkukat és gerinchúrjukat. Többségük helyben ülő – ezek között magányosak és telepesek is akadnak. Néhány faj felnőtt korában is szabadon úszó.
Szaporodása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Minden állatnak van hím és női ivarszerve is; utóbbiban nagy petéket termel. A megtermékenyítés belső, de két állat „dolgozik” együtt. A mozgékony, ebihal alakú lárvák addig úsznak, amíg megfelelő helyet nem találnak, ott aztán letelepednek, és kifejlett állattá alakulnak.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Magyar nagylexikon II. (And–Bag). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. 491. o. ISBN 963-05-6800-4
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 Brusca RC, Giribet G, Moore W (2023). Invertebrates (angol nyelven) (4th ed.). New York: Oxford University Press. 911–932. o.
{{cite book}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - 1 2 3 Stach, T; Turbeville, J.M. (2002. december). "Phylogeny of Tunicata inferred from molecular and morphological characters". Molecular Phylogenetics and Evolution. 25 (3): 408–428. Bibcode:2002MolPE..25..408S. doi:10.1016/s1055-7903(02)00305-6. PMID 12450747.
- ↑ "Pyura sp. Evolution and Systematics". University of Queensland. Hozzáférés: 2017. április 3.
- ↑ Richmond TA, Somerville CR (2000. október). "The cellulose synthase superfamily". Plant Physiol. 124 (2): 495–498. doi:10.1104/pp.124.2.495. PMC 1539280. PMID 11027699.
