Aszódi Zoltán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aszódi Zoltán
Született1891. március 22.[1]
Budapest
Elhunyt1971. november 18. (80 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaLiebner Olga
(h. 1917–1970)
Gyermekeiegy gyermek:
T. Aszódi Éva
Foglalkozása
Tisztségeegyetemi tanár
IskoláiBudapesti Tudományegyetem ( – 1910-es évek)
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (1E parcella, 2. sor, 13. sírhely)
Sablon • Wikidata • Segítség

Aszódi Zoltán (Budapest, 1891. március 22.[2] – Budapest, 1971. november 18.) belgyógyász, egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa (1952).

Életpályája[szerkesztés]

Aszódi Ábrahám[3] (1867–1932) kereskedő és Ledermann Zsófia (1863–1939) fiaként született.[4] Az 1908/1909. tanév végén a Budapesti VII. Kerületi István-úti Állami Főgimnáziumban érettségizett.[5] Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán folytatta, ahol 1915-ben avatták doktorrá. Ezután az Élet- és Kórvegytani Intézet díjazott gyakornoka lett. Az első világháborúban segédorvosként teljesített szolgálatot. 1919 szeptemberétől kinevezték az Élettani Tanszékre díjas gyakornokká.[6] 1920 szeptemberétől tanársegédi kinevezést kapott,[7] amit megerősítették egy évvel később az 1923 augusztusáig terjedő időszakra.[8] 1925-ben Ernst Zoltánnal, az I. sz. Belklinika tanársegédjével együtt Kanadába, az Amerikai Egyesült Államokba és Angliába utazott, hogy az inzulin gyártását és alkalmazását tanulmányozza. Útjuk anyagi hátterét a Rockefeller Alapítvány ösztöndíja biztosította. Hazatérése után folytatta munkáját az Élettani Intézetben. 1928-ban a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen az „anyagcsere vizsgálati módszere“ című tárgykörből magántanárrá habilitálták. 1945 augusztusában részt vett a Segítőalap Ideiglenes Orvosi Tanácsának alakuló ülésén. A háborút követően a Pesti Izraelita Hitközség Szabolcs Utcai Kórházában működött. 1946-ban megkapta a tudományos irodalom művelése és az egyetemi oktatás terén kifejtett működése elismeréséül az egyetemi rendkívüli tanári címet.[9] Később az Orvostovábbképző Intézet IV. Belosztályának főorvosa, majd a Trefort utcai Rendelő Intézet orvosa volt.

Magyar, de főleg külföldi folyóiratokban az anyagcserével foglalkozó több, nagyobb tanulmánya jelent meg.

A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik.

Családja[szerkesztés]

Felesége dr. Liebner Olga (1890–1970) orvos volt, Liebner Sámuel és Liebner Irén lánya, akivel 1917. szeptember 20-án Budapesten, a Terézvárosban kötött házasságot.[10] Gyermekük T. Aszódi Éva (1918–2000) szerkesztő, aki 1942 novemberében Tauber Miklós orvoshoz ment nőül.[11]

Sógora Liebner Ernő (1895–1974) bőrgyógyász, egyetemi tanár.

Művei[szerkesztés]

  • Hugyanyconcentratio-meghatározás vizeletben a Partos-féle készülék (carbamido-meter) segélyével. (Gyógyászat, 1922, 6.)
  • Hugyany meghatározás vérsavóban a „hämocarbamidometer“ segélyével. (Gyógyászat, 1922, 50.)
  • Az insulin gyártása és klinikai használata Amerikában. Ernst Zoltánnal. (Orvosi Hetilap, 1927, 19.)
  • A Langerhans-szigetek működésének serkentése a vagus útján B1 és C vitaminnal. Mosonyi Jánossal. (Orvosi Hetilap, 1938, 17.)
  • A vízháztartás pathologiája és zavarainak therapiája. (Gyógyászat, 1941, 19.)
  • Az újabb étrendi kezelések tudományos alapja és gyakorlati alkalmazása. (Orvosi Hetilap, 1941, 20–23.)
  • A fehérje-probléma a háborús súlycsökkenés középpontjában. (Orvosok Lapja, 1946, 2.)
  • A cukorbetegség aetiologiájának kérdése az 1942. évi kötelező cukorbajos orvosi bejelentéssel kapcsolatban. (Orvosok Lapja, 1947, 5.)
  • Huszonöt év insulin használatának tudományos és gyakorlati tapasztalata. (Orvosok Lapja, 1947, 40.)
  • Turistaság és egészségvédelem. (Orvosok Lapja, 1948, 51.)
  • Egyszerű C-vitamin kimutatási eljárás betegágy mellett és üzemi rendelőkben. (Orvosi Hetilap, 1950, 18.)
  • Az ujjbegy és fülcimpa vérének morphologiai összehasonlítása különös tekintettel az endocarditis lenta kórisméjére. (Orvosi Hetilap, 1950, 50.)
  • Esinophil tüdőinfiltratum halállal végződő esete. Vécsei Annával. (Orvosok Lapja, 1952, 33.)
  • Doudenum diverticulum gümőkórja. Bíró Istvánnal. (Orvosi Hetilap, 1957, 22.)
  • Aspecifikus szeropozitivitás és szerumfehérjék eloszlásának vizsgálata hepatitis epidemicában. Varsányi Dénessel. (Orvosi Hetilap, 1959, 50.)
  • Életrekeltés a klinikai halálból. (Természettudományi Közlöny, 1958, 2. évfolyam, 9. szám, 389–391. old.)
  • A vérsavó epesav tartalma diabetes mellitusban. Zombory Józseffel. (Orvosi Hetilap, 1962, 45.)
  • Alapanyagcsere meghatározások kritikai értékelése az SZTK gyakorlatban. (Orvosi Hetilap, 1964, 49.)
  • Az elhízás következményeinek elhárítása tartós fogyasztással. (Orvosi Hetilap, 1965, 36.)

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • Munka Érdemérem (1960)[12]
  • Munka Érdemrend ezüst fokozata (1969)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ FamilySearch (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. február 19.)
  2. ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 672/1891. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. február 19.)
  3. ↑ Adolf utónévvel is
  4. ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 257/1890. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. február 19.)
  5. ↑ Iskolai értesítők, Budapest - VII. kerületi István-úti magy. kir. állami Szent István főgimnázium, 1908/1909
  6. ↑ Hivatalos Közlöny, 1920. január 15. (28. évfolyam, 3. szám)
  7. ↑ Hivatalos Közlöny, 1921. január 13. (29. évfolyam, 1-2. szám)
  8. ↑ Hivatalos Közlöny, 1923. január 1. (31. évfolyam, 1. szám)
  9. ↑ Magyar Közlöny, 1946. június 9. (130. szám)
  10. ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 838/1917. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. február 19.)
  11. ↑ Az Újság, 1942. november 29. (18. évfolyam, 272. szám)
  12. ↑ Magyar Közlöny, 1960. június 18. (53. szám)

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Aszódi_Zoltán&oldid=26772307”