Artur Adson

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Artur Adson
Artur Adson (balról második ülve) a Siuru mozgalom társtagjaival 1917-ben
Artur Adson (balról második ülve) a Siuru mozgalom társtagjaival 1917-ben
Született1889. február 3.[1][2][3][4]
Tartu
Elhunyt1977. január 5. (87 évesen)[1][2][3][4]
Stockholm[5]
Állampolgársága
HázastársaMarie Under (1924–1977)
Foglalkozása
IskoláiTartui Egyetem
KitüntetéseiFehér Csillag érdemrend IV. osztálya
SírhelyeSkogskyrkogården (Kvarter 23 gravnummer 408)
A Wikimédia Commons tartalmaz Artur Adson témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Artur Adson (született Karl Arthur Adson; Tartu, 1889. február 3. – Stockholm, 1977. január 5.) észt költő, író és színházi kritikus.

Élete[szerkesztés]

Korai évek[szerkesztés]

Tartuban született 1889. február 3-án, kisgyermekként a rokonainál nőtt fel. Az árvák alapfokú iskolájába járt Tartuban és Sännában. Võruban a megyei iskolát, Pszkovban a földmérőképző iskolát (1910) végezte el. A diploma megszerzése után először Pszkovban dolgozott földmérnökként. 1925–26-ban irodalmat tanult a Tartui Egyetemen. Újságíró és színházi kritikus is volt Észtországban és Oroszországban. 1913-ban találkozott jövendőbeli feleségével, Marie Underrel, akivel 1927-ben házasodtak össze. 1935-től az Észt Művelődésügyi Minisztérium propagandaosztályán dolgozott. 1939-ben elnyerte az Észt Köztársaság Fehér Csillag érdemrendjének IV. osztályát.

Irodalmi karrier[szerkesztés]

1917-ben jelent meg első verseskötete, melyet még hat követett. Ugyanettől az évtől kezdve a Siuru irodalmi mozgalom tagja volt, amely nagy befolyást gyakorolt az észt irodalomra. Később szintén aktívan tevékenykedett a Tarapita mozgalomban. Ezen felül az egyik legkiemelkedőbb költő volt, aki dél-észt nyelvjárásban írt, ő lett az észt nyelvjárási líra úttörője. Mint konzervatív színházi és irodalomkritikus befolyást gyakorolt az Észt Köztársaság kulturális életére. A két világháború közötti észt drámairodalom jelentős alakja.

Száműzetés[szerkesztés]

1944-ben, Észtország szovjet megszállásakor Artur Adson és felesége száműzetésbe menekült Svédországba. Ott talált levéltárosi állást magának. Mindketten továbbra is érdeklődtek az észt irodalom iránt. Adson 87 éves korában Stockholmban halt meg. A feleségével közös sírban a Skogskyrkogården temetőben nyugszanak.

Művei[szerkesztés]

Versek[szerkesztés]

  • Henge palango (1917) A lélek tüze
  • Vana laterna (1919)
  • Roosikrants (1920)
  • Kaduvik (1927)
  • Katai, kibuvits Nink Kivi (1928)
  • Pärlijõgi (1931)
  • Lehekülg ajaraamatust (1937)
  • Värsivakk (1959) Versvéka
  • Rahumäe kannel (1973)
  • Luuletused (1990)
Artur Adson és Marie Under sírja Stockholmban

Drámák[szerkesztés]

  • Läheb mööda (1923)
  • Toomapäev (1928)
  • Neli Kuningat (1931)
  • Lauluisa yes Kirjaneitsi (1930) Dalapó és a Költőlány
  • Iluduskuninganna (1932)
  • Elav kapital (1934)
  • Karu läheb mee lõksu (1936)
  • Üks tuvi lendab merele (1937)

Emlékiratok[szerkesztés]

  • Käsikivi (1922)
  • Neli veskit (1946) Négy malom
  • Väikelinna moosekant (1946) Egy kisváros ízei
  • Ise idas – silmad läänes (1948) Önmaga kelet - szem a nyugaton
  • Siuru-raamat (1949, 2007) Siuru-könyv
  • Reisiraamat (1950) Utazási könyv
  • Lahkumine (1951, 1990, 1994) Kilépés
  • Kadunud maailm (1954) Az elveszett világ

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b Eesti biograafiline andmebaas ISIK (észt nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
  5. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Artur Adson című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

  • Világirodalmi lexikon I. (A–Cal). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1970. 68. o.  

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Artur_Adson&oldid=22562062”