Ugrás a tartalomhoz

Arnold van Gennep

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Arnold van Gennep
SzületettArnold Kurr
1873. április 23.[1][2][3][4][5]
Ludwigsburg[6]
Elhunyt1957. május 7. (84 évesen)[7][1][2][3][4]
Épernay
ÁlneveArnold van Gennep
Állampolgárságafrancia
Foglalkozása
  • antropológus
  • egyetemi oktató
  • néprajzkutató
  • író
  • mesegyűjtő
  • hittudós
  • etnológus
  • folklorista
  • fordító
Iskolái
KitüntetéseiSaintour Prize (1946)
SírhelyeCimetière de Bourg-la-Reine
A Wikimédia Commons tartalmaz Arnold van Gennep témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Arnold van Gennep, teljes nevén Charles-Arnold Kurr van Gennep (Ludwigsburg, 1873. április 23.Bourg-la-Reine, 1957. május 7.) holland–német–francia etnográfus és folklorista.

Élete

[szerkesztés]

Arnold van Gennep Ludwigsburgban született, az akkor még független Württembergi Királyságban. Szülei nem voltak házasok. Van Gennep holland származású édesanyja vezetéknevét vette fel. Hat évesen anyjával a franciaországi Lyons-ba mentek, ahol édesanyja hozzáment egy francia orvoshoz, akivel Savoyba költöztek.

Franciaországban van Gennep Átmeneti rítusok nevet viselő munkássága miatt és a folklór tanulmányok alapítójaként vált elismertté.

Párizsba ment tanulni a Sorbonne-ra, ahol azonban csalódott az oktatásban. Nem azt a tudást kapta, amit elképzelt.

Ezt követően került el az École des langues-ba (nyelviskola), ahol arabot és általános nyelvészetet tanult, amely magába foglalta az egyiptológiát, a primitív vallásokat, az ősi arabot és az iszlám kultúrát. Tudományosan független volt, ami meg is jelenik munkásságában. Sohasem töltött be akadémiai pozíciót Franciaországban.

1912 és 1915 között a svájci Neuchâtel Etnográfiai Egyetem elnöke volt, de menesztették az országból az első világháború idején, mert kétségbe vonta Svájc semlegességét a harcokban. Elnöki tisztsége alatt átszervezte a múzeumi rendszert és megszervezte az első néprajzi (etnográfiai) konferenciát (1914). 1922-ben az Amerikai Egyesült Államokba utazott.

Legismertebb munkája a Les rites de passage (Átmeneti rítusok) 1909-ben jelent meg, mely tartalmazza saját nézeteit az átmeneti rítusokról, amelyet 3 fázisra osztott fel: elválasztó, átmeneti és befogadó fázis.

A francia folklóron belül legfontosabb munkája a Le Manuel de folklore français contemporain (1937–1958)

Van Gennep 1957-ben halt meg Bourg-la-Reine-ben, Franciaországban.

Hatások, befolyások

[szerkesztés]

Átmeneti rítusok című műve nagy hatással volt Joseph Campbell 1949-es írásaira. Például A Hős ezer arca című alkotásra, amelyben a hős utazását három részre osztja fel.

Victor Turner antropológiai írásaira, de legfőképpen az 1969-es művére, A rituális folyamatra volt nagy hatással Arnold van Gennepp munkássága.

Munkái

[szerkesztés]

Magyarul

[szerkesztés]
  • Átmeneti rítusok. Az ajtóhoz és a küszöbhöz, a vendégszeretethez, az örökbe fogadáshoz, a terhességhez és a gyermekágyhoz, a születéshez, a gyerekkorhoz, a serdülőkorhoz, a beavatáshoz, a felszenteléshez, a koronázáshoz, az eljegyzéshez, a házassághoz, a temetéshez, az évszakokhoz és más egyébhez kapcsolódó rítusok módszeres elemzése; ford. Vargyas Zoltán, előszó Vargyas Gábor; MTA NKI–L'Harmattan– PTE Néprajz-Kulturális Antropológia Tanszék, Bp.–Pécs, 2007 (Kultúrák keresztútján)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b AlKindi
  5. Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
  6. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Геннеп Арнольд ван, 2015. szeptember 28.
  7. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Геннеп Арнольд ван, 2015. szeptember 27.

Források

[szerkesztés]
  • Arnold van Gennep at unjobs.org
  • Belmont, Nicole Arnold van Gennep: The Creator of French Ethnography Derek Coltman trans. Chicago: University of Chicago Press, 1979

További információk

[szerkesztés]