Araszolók
 | ||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Zöldes törpearaszoló (Chloroclystis v-ata)
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Típusnem | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Geometra L., 1758 | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Alcsaládok | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Araszolók témájú kategóriát. |
.jpg)
Az araszolók (Geometridae) a valódi lepkék (Glossata) alrendjében a kettős ivarnyílásúak (Ditrysia) osztag egyik különösen forma- és fajgazdag családja. Nevüket hernyóik jellegzetes mozgásáról kapták.
Származásuk, elterjedésük[szerkesztés]
Megjelenésük, felépítésük[szerkesztés]
Két szárnypárjuk (mind színeikben, mind rajzolatukban) meglehetősen hasonló. Testük általában karcsú, fejük kicsi, pödörnyelvük gyengén fejlett.
Hernyóikról a tolólábak és az utolsó előtti lábpár kivételével az összes potrohláb hiányzik (torlábaik megvannak).
Életmódjuk, élőhelyük[szerkesztés]
Többnyire alkonyatkor aktívak; éjjel és nappal is csak ritkán repülnek. Pihenéskor szárnyaikat lelapítva tartják.
A hernyók mozgása (miről nevüket kapták) egészen sajátságos: torlábaikkal megkapaszkodnak, majd testüket Ω alakban felgörbítve tolólábaikat a torlábak mögé teszik, és két potrohlábukkal kapaszkodnak meg. Torlábaikkal elengedik a fogást, testüket kinyújtva torlábaikat elöl teszik le, és ismét megkapaszkodnak velük stb. Ha a hernyót nyugtalanítja valami, hátsó lábaival erősen megkapaszkodik, és testét merev tartással, ferdén előrenyújtja a levegőben. Ebben az állapotában igen könnyű szem elől téveszteni, mert nagyon hasonlít egy száraz ágacskára. A mimikrinek ez a fajtája (védő hasonlóság mozdulatlan tárgyakhoz) a mimezia.
Fajaik leginkább mezőgazdasági és erdészeti kártételeikről ismertek.
Ismertebb európai fajok[szerkesztés]
- nagy téliaraszoló (Erannis defoliaria)
- Anker-araszoló (Erannis ankeraria)
- kis téliaraszoló (Operophtera brumata)
- pöszmétearaszoló (Abraxas grossulariata)
- fenyőaraszoló (Bupalus piniarius)
- fekete araszoló (Odezia atrata)
- békabogyó-araszoló (Acasis appensata)
- bükki hegyiaraszoló (Entephria cyanata)
- fenyő-sávosaraszoló (Hylaea fasciaria)
Források[szerkesztés]
- Alfred Brehm: Az állatok világa I. Gondolat Kiadó, Budapest, 1960. p. 292–294.
- Paul Sterry, Andrew Mackay: Lepkék – Északnyugat- és Közép-Európa lepkéinek képes határozókönyve. Ford. Ács Eszter. Budapest: Panomex Kft. 2005. = Határozó Zsebkönyvek, ISBN 963 9491 357
