Arany János Emlékmúzeum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Arany János Emlékmúzeum
Elhelyezkedés Nagyszalonta
Románia
Elhelyezkedése
Arany János Emlékmúzeum (Románia)
Arany János Emlékmúzeum
Arany János Emlékmúzeum
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 48′ 09″, k. h. 21° 39′ 48″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 09″, k. h. 21° 39′ 48″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Arany János Emlékmúzeum témájú médiaállományokat.
Arany dolgozószobája a nagyszalontai Emlékmúzeumban
Az egykori Arany János Emlékszoba látogatói könyvének első bejegyzései, 1885. január 6.

Az Arany János Emlékmúzeum Nagyszalontán Románia legrégibb magyar irodalmi múzeuma, az Arany Jánosra vonatkozó emlékek legjelentősebb gyűjtő- és megőrző helye. Széll Kálmán kezdeményezte 1882-ben, néhány nappal a költő halála után, s az e célra alakult Arany Emlékbizottság széles társadalmi erőket mozgósított.

Története[szerkesztés]

Megalapítását Arany László tette lehetővé, amikor 1885-ben a szülővárosnak ajándékozta apja bútorait, ruháinak és könyvtárának jelentős részét. 1899-ben a gyűjteményt áthelyezték a múzeummá alakított Csonkatoronyba, amelynek bejáratát 1907-től Kolozsvári Szeszák Ferenc Arany-szobra díszíti. Az Emlékbizottságból a múzeum gondozására alakult Arany Emlékegyesület nemcsak az Arany-ereklyéket gyűjtötte össze, hanem a helyi értelmiség segítségével élénk irodalomtörténeti, népköltészeti, néprajzi és helytörténeti munkába is kezdett; gondozásában jelent meg Nagyváradon 1919-ben Visky Károly Arany népe c. tanulmánya, majd 1930-ban Radó Pál Arany-monográfiája. 1944 őszén háborús károk érték a múzeumot. 1957-ben a költő születésének 140. évfordulója alkalmából került sor újjárendezésére és kibővítésére.

A múzeum dokumentációs anyagában található 661 eredeti Arany-kézirat, 133 a költőhöz írott levél, az Arany család levelezésének 101 darabja, a költővel és családjával kapcsolatos 36 egyéb irat, 45 fénykép Aranyról, családtagjairól, barátairól és 595 kéziratmásolat (fotókópia, mikrofilm). Ezekhez járul a költő könyvtárának 1754, leánya, Arany Juliska könyvtárának 122 darabja, a költő munkáinak számos hazai és külföldi kiadása, idegen nyelvű fordítása, a róla szóló monográfiák és az 1945 óta megjelent tanulmányok, közlemények gyűjteménye.

Népművelő szerepe mellett az Arany János Emlékmúzeum a tudományos Arany-kutatások műhelye is. A költő szalontai vonatkozásainak feltárásával s a múzeum értékeinek ismertetésével Debreczeni István szolgálta fél évszázadon át az Arany-kultuszt; az irodalomtörténeti és ereklyeanyag gyűjtésében és a kutatómunkában szerepet játszanak az Arany János Emlékmúzeum igazgatói, köztük Dánielisz Endre (1955-66), Wagner István (1966-69), Fábián Imre (1969-71), Rednik Klára (1972-75), később Zuh Imre.

Irodalom[szerkesztés]

  • Az Arany Múzeum története és katalógusa. Szerk. Debreczeni István. Az Arany Emlékegyesület könyvei IV. Szatmár é. n.
  • Abafáy Gusztáv: Arany János széljegyzetei a szalontai Arany-könyvtárban. NyIrK 1965/2.
  • Dánielisz Endre: Az Arany János Emlékmúzeum kézirattárának kincsei. Könyvtár 1978/3.

Jegyzetek és források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]