Apró szegfűgomba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Apró szegfűgomba
Marasmius setosus 2 G7.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota)
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Kalaposgombák
Család: Szegfűgombafélék
Nemzetség: Marasmius
Tudományos név
Marasmius epiphyllus
(Pers.) Fr. 1838
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Apró szegfűgomba témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Apró szegfűgomba témájú kategóriát.

Az apró szegfűgomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
fogyasztásra alkalmatlan
Tox Inedible icon.svg
Életmód
Tráma
Spórapor
Saprotrophic ecology icon.png
szaprotróf
Gills icon.png
lemezes
White spore print icon.png
fehér
Kalap
Lemezek
Tönk
Convex cap icon.svg
domború
Flat cap icon.svg
vagy lapos
Adnate gills icon2.svg
tönkhöz nőttek
Bare stipe icon.svg
csupasz

Az apró szegfűgomba (Marasmius epiphyllus) a szegfűgombafélék családjába tartozó, lehullott levelek, ágak korhadékán élő gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

Az apró szegfűgomba kalapjának átmérője 0,4–1 cm, alakja kissé domború, idősen teljesen ellaposodik. Húsa egészen vékony, szinte egyetlen, kis esernyőre emlékeztető hártya. Széle sugarasan, szélesen bordás. Színe fiatalon fehér vagy fehéres, idősen piszkosokkeres.

Fehéres lemezei nagyon ritkán állnak, sokszor csak ráncszerűek, néha villásan elágazóak. A tönköt érintik vagy szélesen ránőnek. Spórapora fehér.

Cérnavékony tönkje fiatalon fehéres, később a töve felé barnássá válik; felülete deres.

Hasonló fajok[szerkesztés]

Hasonlít hozzá a nyakörves szegfűgomba (Marasmius rotula) amelynek lemezei a tönk körül nyakörvszerű kolláriumot alkotnak, a tölgyfák lehullott levelein élő feketeközepű szegfűgomba (Marasmius bulliardii), és a borostyánleveleken termű borostyán szegfűgombácska (Marasmius epiphylloides).

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Európában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon nem ritka. Lomberdőben, általában lehullott levelek erezetén, ágacskákon található meg. Csapadékosabb években tömeges lehet. Ősszel terem.

Nem mérgező, de kis mérete miatt étkezési szempontból nem jelentős.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]