Nyakörves szegfűgomba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyakörves szegfűgomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Agaricales
Család: Marasmiaceae
Nemzetség: Marasmius
Tudományos név
Marasmius rotula
(Scop.) Fr. (1838)
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nyakörves szegfűgomba témájú médiaállományokat és Nyakörves szegfűgomba témájú kategóriát.

A nyakörves szegfűgomba (Marasmius rotula) a szegfűgombafélék családjába tartozó, Eurázsiában, Afrikában és Észak-Afrikában honos, lombos erdőkben élő, nem ehető gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A nyakörves szegfűgomba kalapja 0,5-1,5 cm széles, alakja széles domború, ernyőszerű. A közepe bemélyedő, felszíne teljes mértékben sugarasan bordás, a lemezek fölött bemélyedő. Széle aláhajló. Színe fehér vagy halvány krémszínű; a középső bemélyedésben sokszor barnás.

Húsa nagyon vékony. Íze és szaga nem jellegzetes.

Átlagosan 18 db ritka állású lemeze a tönk előtt gallérszerű kolláriumba nő össze. Színük megegyezik a kalapéval.

Tönkje 2-4 cm magas és 0,05-0,1 cm vastag. Nagyon karcsú, szőrszálszerű. Színe fiatalon halvány, majd sötétbarna-fekete, a csúcsán a kalap alatt világos marad.

Spórapora fehér. Spórája többé-kevésbé elliptikus vagy közel orsószerű, felülete sima, mérete 6,5-10 x 3-5 µm.

Hasonló fajok[szerkesztés]

Hasonlít hozzá a lószőrfülőke, de annak lemezei nem nőnek össze gallérrá.

A nyakörves szegfűgomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
fogyasztásra alkalmatlan
Életmód
Tráma
Spórapor

szaprotróf

lemezes

fehér
Kalap
Lemezek
Tönk

domború

szabadon állók

csupasz

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Eurázsiában, Afrikában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon gyakori.

Lomberdőkben fordul elő, többnyire csoportosan. A korhadó fatörzsek, ágak vagy az avar szerves anyagait bontja. Júniustól októberig terem.

Nem ehető.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]