Anizol

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Anizol
Anisol.svg Anisole-3D-balls.png
IUPAC-név metoxibenzol
Más nevek fenoximetán
fenil-metil-éter
Kémiai azonosítók
CAS-szám 100-66-3
ChemSpider 7238
KEGG C01403
SMILES
O(c1ccccc1)C
InChI
1/C7H8O/c1-8-7-5-3-2-4-6-7/h2-6H,1H3
StdInChIKey RDOXTESZEPMUJZ-UHFFFAOYSA-N
UNII B3W693GAZH
ChEMBL 278024
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C7H8O
Moláris tömeg 108,14 g/mol
Sűrűség 0,995 g/cm³
Olvadáspont −37 °C
Forráspont 154 °C
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

Az anizol színtelen, az ánizsra emlékeztető illatú folyadék (fp. 156°C). Innen a neve: a görög άνισον szó ánizst jelent.[1] Származékai számos természetes és mesterséges illatanyagban megtalálhatók. A cserebogár feromonja.[2]

Túlnyomórészt mesterségesen állítják elő, és illatanyagok, feromonok és gyógyszerek szintézisére használják.


Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 18. o. ISBN 963 8334 96 7  
  2. Imrei Zoltán: Kártevő rovarok kémiai kommunikációja[halott link]. PhD értekezés.

Forrás[szerkesztés]

Furka Árpád: Szerves kémia. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998. ISBN 963-19-2784-9 563. oldal.

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Anisole című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.