Angonoka teknős
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||
Súlyosan veszélyeztetett       | ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Astrochelys yniphora (Vaillant, 1885) | ||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||
 | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Angonoka teknős témájú rendszertani információt.
 A Wikimédia Commons tartalmaz Angonoka teknős témájú médiaállományokat és Angonoka teknős témájú kategóriát.
|
Az angonoka teknős vagy ekevas teknős (Astrochelys yniphora) a hüllők (Reptilia) osztályába, a teknősök (Testudines) rendjébe és a szárazföldi teknősfélék (Testudinidae) családjába tartozó faj.
Rendszertani helyzete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Közeli rokonfaja a sugarasteknős (Geochelone radiata). A két fajt hosszú kutatás után 2007-ben helyezték vissza az Astrochelys nembe, ahová korábban tartoztak. Sokáig a közeli rokon Geochelone nembe sorolták mindkét fajt.
Előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Madagaszkár északnyugati részén honos. Tüskés bozótosokat és a füves részeket kedveli, de ártéri erdőkben is előfordul.
Megjelenése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A testhossza körülbelül 43 centiméter.
Életmódja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Fogságban levelekkel, fűfélékkel, zöldségekkel és gyümölcsökkel táplálkozik. A száraz időszakot faodvakban, vagy föld alatti üregekben inaktív állapotban tölti.
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az angonoka teknős egyike a legritkább teknősfajoknak a földön. Jelenlegi becsült állománya 100 és 400 egyed között lehet, melyek kizárólag egy 25×60 kilométeres területen fordulnak elő, Madagaszkár északnyugati részén.
Megritkulásának elsődleges oka az élőhelyek elvesztése (szántóföldek nyerése és tűzifa illetve bútorfa miatti erdőirtás) miatt van. Mióta megritkult a faj, intenzíven érdeklődnek utána külföldi (elsősorban nyugat-európai és észak-amerikai) hüllőtartók, így a megmaradt állományokat az illegális befogás is veszélyezteti. A fajt a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján a „kihalással közvetlenül veszélyeztetett” kategóriába sorolja.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 2023. augusztus 7.
- Tekifarm.extra.hu - magyar neve
