Amberg

	Amberg
	A városháza
; Amberg címere	; Amberg zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Bajorország
Kerület	Felső-Pfalz
Járás	Felső-Pfalz; Naabkreis (1808. október 1. – 1810. október 31.);
Rang	járási jogú város
Polgármester	Michael Cerny (CSU)
Irányítószám	92224
Körzethívószám	09621
Rendszám	AM
Testvérvárosok	Lista Freiberg (Németország); Desenzano del Garda (Olaszország); Bad Bergzabern (Németország); Bystrzyca Kłodzka (Lengyelország); Geretsried (Németország); Kranj (Szlovénia); Périgueux (Franciaország); Schnaittenbach (Németország); Tríkala (2001. október 19. – ); Ústí nad Orlicí (Csehország); Gmina Bystrzyca Kłodzka; Siilinjärvi (Finnország);
	Népesség
Teljes népesség	42 534 fő (2022. dec. 31.)
Népsűrűség	874 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	373 m
Terület	50,06 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 49° 26′ 40″, k. h. 11° 50′ 54″49.444444°N 11.848333°EKoordináták: é. sz. 49° 26′ 40″, k. h. 11° 50′ 54″49.444444°N 11.848333°E
	Amberg Pozíció Bajorország térképén
	Elhelyezkedése Bajorország térképén
	Amberg weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Amberg témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Amberg város Németországban, Bajorország keleti régiójában. Lakosainak száma 42 534 fő (2022. december 31.).^[1]

Közigazgatás

Ambergnek van 23 hívatalos városrésze:^[2]

Amberg
Atzlricht
Bernricht
Eglsee
Fiederhof
Fuchsstein
Gailoh
Gärbershof
Karmensölden
Kemnathermühl
Kleinraigering
Krumbach
Lengenloh
Luitpoldhöhe
Neubernricht
Neumühle
Neuricht
Oberammersricht
Raigering
Schäflohe
Schweighof
Speckmannshof
Unterammersricht

Története

Első írásos említése 1034-ből ismert, Ammenberg formában. A középkorban a vas- és vasérc kereskedelméről volt ismert. A környéken kitermelt vasércet hajóval szállították Regensburgba, a hajókat visszaúton sóval rakták meg. A só kereskedelmére számos urcanév utal: Salzstadelplatz, Salzgasse, Hallplatz.

1269-től Amberg a Wittelsbachok uralma alá került, 1294-ben már városi jogállása volt, és 1329-től Felső-Pfalz fővárosa lett.^[3]

Rövid ideig (1410–1415) püspöki székhely volt. A püspököt XII. Gergely pápa nevezte ki, ugyanakkor V. Sándor ellenpápa és utódja, XXIII. János ellenpápa az akkori regensburgi püspökhöz tartották egyházi elöljárónak.^[4]

Az 1329-es páviai szerződés alapján Amberg a Rajnai Palotagrófság fennhatósága alá került. 1595 és 1620 Felső-Pfalzot I. Keresztély anhalt-bernburgi herceg kormányozta, akinek a székhelye Ambergben volt.

A harmincéves háború során 1620-ban Amberg bajor kézbe került és Felső-Pfalzzal együtt ismét katolikussá lett, miután a fehérhegyi csatában V. Frigyes pfalzi választófejedelem alulmaradt I. Miksa bajor herceggel és a szövetséges Habsburgokkal szemben. Ezt követően számos protestáns Nürnbergbe és Regensburgba szökött.

A vasérc kereskedelméből meggazdagodott Amberg olyan félelmetesen megerősítette a város védelmét, hogy 1703-ig soha komolyabb ostromot nem kellett kiállnia. Több mint száz torony és több kilométeres kettős városfalak védték a lakosságot. Michael Schwaiger polgármester és krónikaíró ezt jegyezte fel 1564-ben: „München seyn die schönst, Leipzig die reichist, Amberg die festeste Fürstenstatt“ (München a legszebb, Lipcse a leggazdagabb, és Amberg a legerősebb hercegi város).

1796. augusztus 24-én a város az első koalíciós háború középpontjába került: az ambergi csatában Habsburg–Lotaringiai Károly Lajos tescheni herceg győzelmet aratott a Jean-Baptiste Jourdan tábornok vezette francia sereg felett.

1810-től Felső-Pfalz székhelyét Regensburgba helyezték át.

A nemzetiszocializmus korszakában Amberg követte az ország helyzetét. 1933-ig az NSDAP nem tudott előnyt szerezni a katolikus egyházhoz közeli Bajor Néppárttal szemben; az 1933-as hatalomátvétel után azonban a nácik 90%-os többségre tettek szert. A nácik egyházellenes tevékenysége az ambergi polgárok ellenállását váltotta ki: 1941 körül mintegy ötszázan tüntettek a kultuszminiszter rendelete ellen, amely szerint el kellett távolítani a feszületeket az iskolákból. A zsidóüldözést viszont különösebb tiltakozás nélkül vették tudomásul. Az ambergi börtönben tartották fogva a rendszer politikai ellenfeleit, akik közül 46 személy a terror áldozatául esett.

Népesség

Év	Népesség	Év	Népesség
1400	2720	1950	37 920
1500	3180	1952	41 289
1600	4280	1960	41 849
1700	3720	1970	41 522
1800	5763	1980	44 264
1859	12 312	1990	43 111
1900	22 039	2000	43 794
1939	31 775	2006	44 394
1946	36 795	2010	43 755

Források

↑ ^a ^b Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
↑ Stadt Amberg, Ortsteile (német nyelven)
↑ Heinrich Gottfried Philipp Gengler: Regesten und Urkunden zur Verfassungs- und Rechtsgeschichte der deutschen Städte im Mittelalter, Erlangen 1863, S. 32-42.
↑ vgl. Bauerreis: Kirchengeschichte Bayerns. Band V

További információk

Hivatalos oldal (német)

Ez a németországi településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

Németország-portál
Földrajzportál

[ea79d7941459e3df58384dc321384f29a852590e-1] Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)

[2] Stadt Amberg, Ortsteile (német nyelven)

[3] Heinrich Gottfried Philipp Gengler: Regesten und Urkunden zur Verfassungs- und Rechtsgeschichte der deutschen Städte im Mittelalter, Erlangen 1863, S. 32-42.

[4] vgl. Bauerreis: Kirchengeschichte Bayerns. Band V

[1]

[2]

[3]

[4]