Alumínium-nitrid
| Alumínium-nitrid | |
 Aluminínium-nitrid por | |
 | |
| Más nevek | Alumínium-nitrid |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | 24304-00-5 |
| PubChem | 90455 |
| ChemSpider | 81668 |
| EINECS-szám | 246-140-8 |
| ChEBI | 50884 |
| RTECS szám | BD1055000 |
| SMILES | [AlH2-]1[N+]47[AlH-]2[N+][AlH-]3[N+]8([AlH2-][NH+]([AlH2-]4)[AlH2-]6)[AlH-]4[N+][AlH-]5[N+]6([AlH2-]6)[Al-]78[N+]78[AlH-]([NH+]69)[NH+]5[AlH2-][NH+]4[AlH-]7[NH+]3[AlH2-][NH+]2[AlH-]8[NH+]1[AlH2-]9 |
| InChI | 1/Al.N/rAlN/c1-2 |
| InChIKey | PIGFYZPCRLYGLF-UHFFFAOYSA-N |
| Gmelin | 13611 |
| UNII | 7K47D7P3M0 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | AlN |
| Moláris tömeg | 40,989 g/mol[1] |
| Megjelenés | fehér vagy halvány sárga szilárd anyag |
| Sűrűség | 3,255 g/cm3[1] |
| Olvadáspont | 2500 °C |
| Oldhatóság (vízben) | hidrolizál (por), oldhatatlan (egykristály) |
| Oldhatóság | oldhatatlan, bázisok vagy savak vizes oldatában hidrolizál[2] |
| Tiltott sáv | 6,015 eV[3][4] (direkt) |
| ElektronMobilitás | ~300 cm2/(V·s) |
| Hővezetés | 321 W/(m·K)[5] |
| Kristályszerkezet | |
| Kristályszerkezet | Wurtzit |
| Tércsoport | C6v4-P63mc, No. 186, hP4 |
| Koordinációs geometria | tetraéderes |
| Rácsállandó | a = 3,1117 Å, c = 4,9788 Å |
| Termokémia | |
| Std. képződési entalpia ΔfH | −318,0 kJ/mol |
| Standard moláris entrópia S | 20,2 J/(mol·K) |
| Hőkapacitás, C | 30,1 J/(mol·K) |
| Veszélyek | |
| NFPA 704 |  0
1
0
|
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
Az alumínium-nitrid szilárd halmazállapotú szervetlen vegyület, az alumínium nitridje, képlete AlN. Hővezetőképessége nagy, akár 321 W/(m·K) is lehet,[5] elektromosan szigetelő. Wurtzit fázisában (w-ALN) a tiltott sáv szélessége szobahőmérsékleten ~6 eV, ami az optoelektronikában felhasználható lehet távoli UV frekvencián való működésre.
Története és fizikai tulajdonságai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Először 1877-ben állították elő.
Tiszta (dópolatlan) állapotában az elektromos vezetőképessége 10−11–10−13 Ω−1⋅cm−1, ami dópolással 10−5–10−6 Ω−1⋅cm−1 értékre emelkedik.[6] 1,2–1,8·105 V/mm elektromos térerősségnél átütés történik (átütési szilárdság).[6]
Elméleti várakozások szerint a köbös cinkblende szerkezetű AlN (zb-AlN) fázisa nagy nyomáson szupravezető tulajdonságokat mutathat.[7]
Hővezetőképessége nagy, a jó minőségű, MOCVD eljárással növesztett AlN egykristály hővezetési tényezője 321 W/(m·K), ez egybevág az elméleti úton számított értékkel.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 Haynes, p. 4.45
- ↑ Fukumoto, S.; Hookabe, T.; Tsubakino, H. (2010). "Hydrolysis behavior of aluminum nitride in various solutions". J. Mat. Science. 35 (11): 2743–2748. doi:10.1023/A:1004718329003. S2CID 91552821.
- ↑ Haynes, p. 12.85
- ↑ Feneberg, M.; Leute, R. A. R.; Neuschl, B.; Thonke, K.; Bickermann, M. (2010). Phys. Rev. B. 82 (7): 075208. Bibcode:2010PhRvB..82g5208F. doi:10.1103/physrevb.82.075208.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: oldalszám helyett cikk száma (link) CS1 karbantartás: periodika cím nélkül (link) - 1 2 3 Cheng, Zhe; Koh, Yee Rui; Mamun, Abdullah; Shi, Jingjing; Bai, Tingyu; Huynh, Kenny; Yates, Luke; Liu, Zeyu; Li, Ruiyang; Lee, Eungkyu; Liao, Michael E.; Wang, Yekan; Yu, Hsuan Ming; Kushimoto, Maki; Luo, Tengfei; Goorsky, Mark S.; Hopkins, Patrick E.; Amano, Hiroshi; Khan, Asif; Graham, Samuel (2020). "Experimental observation of high intrinsic thermal conductivity of AlN". Physical Review Materials. 4 (4): 044602. arXiv:1911.01595. doi:10.1103/PhysRevMaterials.4.044602. S2CID 207780348. Hozzáférés: 2020. április 3..
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: oldalszám helyett cikk száma (link) - 1 2 "AlN – Aluminium Nitride". Ioffe Database. Sankt-Peterburg: FTI im. A. F. Ioffe, RAN. 2007. április 16. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. január 1..
- ↑ Dancy, G. Selva; Sheeba, V. Benaline; Louis, C. Nirmala; Amalraj, A. (2015. szeptember 30.). "Superconductivity in Group III-V Semiconductor AlN Under High Pressure". Orbital - the Electronic Journal of Chemistry. 7 (3). Instituto de Quimica - Univ. Federal do Mato Grosso do Sul. doi:10.17807/orbital.v7i3.628. ISSN 1984-6428.
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a szócikk részben vagy egészben az Aluminium nitride című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.