Ugrás a tartalomhoz

Alter Bridge

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alter Bridge
Az Alter Bridge 2008-ban
Az Alter Bridge 2008-ban
Információk
Eredet Amerikai Egyesült Államok
Alapítva2004
Aktív évek2004 – napjainkig
MűfajHard rock, Heavy metal, alternatív metal
KiadóRoadrunner, EMI
Kapcsolódó előadókCreed, Myles Kennedy
Tagok
Myles Kennedy
Mark Tremonti
Brian Marshall
Scott Phillips

Az Alter Bridge weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alter Bridge témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Az Alter Bridge egy amerikai hard rock, heavy metal együttes, amit Orlandoban alapított 2004-ben a működését éppen szüneteltető Creed zenész-szekciója és Myles Kennedy énekes/gitáros. A zenekar nevét Mark Tremonti gitáros szülővárosából, Detroitból kölcsönözte: a gitáros lakóháza közelében állt egy kis híd az Alter Road-on, mely mindig egyfajta határt, az azon túl elterülő térség pedig az ismeretlent jelképezte.[1]

Történet

[szerkesztés]

A zenekar 2004-ben a Creed romjain alakult: a korábban is együtt zenélő Mark Tremonti (gitár), Brian Marshall (basszusgitár) és Scot Phillips (dobok) zeneileg is továbblépve korábbi zenekarukon egy markáns, friss orgánumot kerestek a jövőbeni közös zenéléshez és azt a két hanglemezt kiadó 'The Mayfield Four' énekesében, Myles Kennedy-ben találták meg. A zenekar azonnal hozzálátott azoknak a daloknak a kidolgozásához és rögzítéséhez, melyek nagy részét maga a gitáros, Mark Tremonti írta. Az eredetileg Tremonti által egy kézi felvevővel rögzített első számokból már 2004 augusztusában megjelent első albumuk One Day Remains címmel.[1] Az együttes mind az Egyesült Államokban, mind Európában megturnéztatta bemutatkozó anyagát, sőt komoly sikernek könyvelték el, hogy a kanadai pankráció-sztár, a WWE (World Wrestling Entertainment) tizenegyszeres világbajnoka, Edge (szül. Adam Joseph Copeland) a lemezről a Metalingus című számot választotta bevonulási zenéjének.[2]

Az együttes igazi összeérési folyamatát a második lemez felvételei jelentették. Már nem Tremonti dominálta a számok megszületését, hanem egyenrangú félként Kennedy is bekapcsolódott a dalszerzésbe, sőt az élő fellépések után a stúdióban is második gitárosként nyomta rá bélyegét a készülő albumra. Végül 2007-ben már új kiadónál jelent meg a Blackbird című nagylemez.[3] A lemez nemcsak szakmai körökben aratott komoly sikereket, az első kislemez-dalok (Rise Today, Watch Over You) az amerikai kislemez-listákon is szépen szerepeltek. Sőt a lemez címadó dalában (Blackbird) hallható, Tremonti és Kennedy által közösen játszott gitárszólót az 1984 óta havi rendszerességgel megjelenő brit 'Guitarist' magazin olvasói minden idők legjobb gitárszólójának szavazták meg.[4] A zenekar újabb sikeres turnéját filmen is megörökítették, a 2008-as körút amszterdami állomásán a Heineken Music Hall színpadán rögzítették első koncertfilmjüket. A kiadás körül azonban kisebb problémák adódtak. A felvétel egy-lemezes változata már 2009-ben megjelent Európában és a Creed újjáalakulása után egyes fellépések alkalmával az USA-ban is elérhető volt a rajongóknak. Azonban a tervbe vett, teljes koncertet, valamint egyéb háttéranyagokat és egy 16 oldalas színes füzetet tartalmazó "deluxe" kiadás, melyhez a koncert jelentős részét tartalmazó audio-CD is társult, csak 2011 januárjában adták ki a legnagyobb piacnak számító Egyesült Államokban.[5]

Noha 2009-ben napvilágot láttak az első hírek a Creed újjáalakulásáról és egy új nagylemez kiadásáról is, az Alter Bridge sem állt le. Míg a Creed-turné tartott, Myles Kennedy részt vett Slash szóló-lemezének felvételein, sőt a 2010-2011-es turnéján is elkísérte a legendás gitárost. Emellett pedig szóba került, mint az újjáalakulás előtt álló Led Zeppelin énekese is. Noha ezek a hírek végül nem bizonyultak igaznak, Kennedy elmondta, hogy több számot is írt Jimmy Page és John Paul Jones társaságában.[6]

A számos kitérőt követően a zenekar tagjai 2010 során ismét egymásra találtak és új kiadóhoz igazolva, a RoadrunnerRecords kiadásában jelentették meg 2010 októberében harmadik sorlemezüket AB III címmel. Az új lemezt komoly világkörüli turnén mutatták be, mely során a nagy európai fesztiválokon is látható volt az együttes (pl. Rock am Ring, Download Festival, Nova Rock, stb.). Egy észak-amerikai kitérő után ősszel egy stadion-turné keretében ismét visszatértek Európába, ahonnan a turné folytatásaként Dél-Amerikába és Ausztráliába indultak.

Az együttes tagjai a sikert kihasználva saját projektjeikre is igyekeztek energiákat fordítani, így a turnézás közepette Myles Kennedy énekes részt vett Slash új szólólemezének munkálataiban, míg Mark Tremonti szólógitáros saját lemezt rakott össze, melyen maga is énekel.[7]

A sikeres koncertturné közepette jelentette meg az Alter Bridge legutolsó stúdióalbumának extra számokkal felturbózott változatát AB III.5 címmel. Az audio-korong mellé a rajongók egy, a színfalak és a siker mögé betekintő dokumentumfilmet is kaptak DVD-n (One By One).[8] A turnéról készült több felvétel is, ezek közül a zenekar a Wembley Arena színpadán rögzített fellépést adta ki CD és DVD formátumban (Live At Wembley). A tervek szerint a koncertfilmből 3D változat is készül majd a rajongók számára.[9]

Zenei stílus

[szerkesztés]

Stílusuk alapvetően követi a Creed hagyományait, ugyanakkor számos esetben blues-osabb hatásokat, vagy még keményebb dallamokat, a heavy metal hagyományaiból levezetett stílusjegyeket figyelhetünk meg. Ebből fakadóan különböző elnevezésekkel és stílusbesorolásokkal találkozhatunk: a hard rock-tól kezdve az alternatív metal jelzőn át egészen a progresszív metal besorolásig terjednek a kritikák.[1][3]

Saját bevallásuk szerint a zenészek komoly hagyományokra támaszkodnak. Főbb befolyásolókként említik a Led Zeppelin, Stevie Ray Vaughan, a Metallica,[10] továbbá Jeff Buckley, a Radiohead, vagy a U2,[11] illetve a Pink Floyd, vagy a Soundgarden[12] zenéjét.

Diszkográfia

[szerkesztés]

Albumok

[szerkesztés]
  • One Day Remains (2004)
  • Blackbird (2007)
  • AB III (2010)
  • Fortress (2013)
  • The Last Hero (2016)
  • Walk the Sky (2019)
  • Pawns & Kings (2022)

Koncertlemez

[szerkesztés]
  • Live from Amsterdam (2009/2011)
  • Live At Wembley (2012)

Kislemezek

[szerkesztés]
  • Open Your Eyes (2004)
  • Find The Real (2005)
  • Broken Wings (2005)
  • Rise Today (2007)
  • Ties That Bind (2008)
  • Watch Over You (2008)
  • Before Tomorrow Comes (2008)
  • Isolation (2010)
  • I Know It Hurts (2011)
  • Ghost of Days Gone By (2011)
  • Wonderful Life (2011)
  • Life Must Go On (2011)
  • Addicted to Pain (2013)
  • Cry of Achilles (2014)
  • Waters Rising (2014)
  • Show Me a Leader (2016)
  • My Champion (2016)
  • Poison in Your Veins (2017)
  • Wouldn't You Rather (2019)
  • Pay No Mind (2019)
  • Take the Crown (2019)
  • In the Deep (2019)
  • Dying Light (2019)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c VH1 Biográfia. [2012. november 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 19.)
  2. WWE Pankráció magyarul. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 19.)
  3. a b Az Allmusic biográfiája
  4. A MusicRadar cikke. [2012. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 14.)
  5. Hír a zenekar hivatalos honlapján. [2015. szeptember 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 19.)
  6. Myles Kennedy interjú. [2010. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 1.)
  7. Archivált másolat. [2011. december 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 21.)
  8. [1][[2] halott link]]
  9. [3]
  10. A zenekar saját honlapján Mark Tremonti. [2011. június 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 19.)
  11. A zenekar saját honlapján Myles Kennedy
  12. A zenekar saját honlapján Scott Phillips. [2011. június 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 19.)

Külső hivatkozások

[szerkesztés]