Pankráció

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pankrátorok küzdelem közben

A pankráció a birkózás egy műfaja, melyben a küzdő felek látványos külsőségek között verekednek egy ringben – és nem ritkán mellette.

Helyszín[szerkesztés]

A pankrációs versenyeket négyzet alakú emelt küzdőtéren tartják, mely igen hasonló az ökölvívó mérkőzéseken használtra. Mérete változó, egy-egy oldala 14 és 20 láb között változhat. Körben három sávban erős gumikötelek találhatók, melyek nekifutásra visszalökik a játékosokat. A sarkokban kipárnázott rögzítők tartják a köteleket. A padlózat merev, de egyidejűleg ruganyos, a ráesés energiáját elnyeli, ráütésre igen erős hanghatást kelt. A mérkőzéseket általában jellegzetes hanghordozású műsorvezetők konferálják fel, csíkos mezt viselő játékvezetők felügyelik, a ring széléről bírók figyelik. Az egy menetből álló mérkőzés addig tart, amíg az egyik játékost kétvállra nem fektetik annyi időre, míg a játékvezető háromszor a ring padlójára csap.

Jellege[szerkesztés]

A múltban az amerikai és kanadai pankráció jellemzője volt, hogy a mérkőzések végeredményét előre eldöntötték, és a pankráció (más néven wrestling vagy hivatásos birkózás) kifejezést később már csak az ilyen, előre eltervezett kimenetelű mérkőzésekre használták, melyeket worknek hívnak, azaz „megdolgozott mérkőzés”-nek. A mai pankrációra jellemzőek a különböző ütések, dobások, ugrások és feszítések, melyek a klasszikus birkózáson kívül különböző egyéb harcművészetekből és küzdősportokból származnak.

A modern pankráció egyfajta előadóművészet, ahol a résztvevők egy olyan műsort hoznak létre, mely egy küzdősport jellegű mérkőzést vagy mérkőzés-sorozatot szimulál, de az eldöntött eredményt nem nézik jó szemmel a résztvevők és maguknak akarják pl. a bajnoki címet. A valós küzdelem mértéke a mérsékelttől (például az egyesült államokbeli World Wrestling Entertainment promóció) az igen valósághűn át (például a japán stílus) a látványosan valószerűtlenig terjedhet (például a mexikói lucha libre, mely jellemzően színpadias és stilizált). A tag team mérkőzéseket négyen, kettő kettő ellen tartják.

Külsőségek[szerkesztés]

A küzdő felek úgy teszik a mérkőzéseket még izgalmasabbá, hogy különböző, más sportágtól átvett ruhákat, látványos jelmezeket, vagy egyéb kiegészítőket (láncot, maszkot, palástot, sőt van, hogy gitárt) viselnek, jó illetve rossz figurák számukra kiosztott szerepeit játsszák. A jófiúk a közönség lelkes tombolása, a rosszfiúk meg hangos füttykoncert közepette vonulnak a négyszögbe. A mérkőzéseket többnyire a jófiúk nyerik. A mérkőzések között látványos, sokszor botrányba és verekedésbe hajló interjúk lehetnek, ezek egyik nagy egyénisége a fehér öltönyben, vörösre festett arccal fellépő Brother Love (Bruce Prichard) volt.

Az ismert pankrátorok többnyire hosszabb távon ugyanazt a felvett figurát alakítják (pl. Big Bossman (Nagyfőnök) rendőrnek öltözött, The Undertaker (Sírásó) egy sejtelmes, sötét figurát alakít, a Nasty Boys (gusztustalan fiúk) tag team duó kirívóan gusztustalan dolgokat művelt. Időnként szerepváltás is előfordul.

A versenyzők a mérkőzés előtti promóció során a nézők legnagyobb tetszésére artikulálatlan üvöltözéssel és mintegy állatias viselkedéssel szidják, fenyegetik egymást, ebben sokszor menedzsereik is közreműködnek. A mérkőzést a közönség által is tudottan egyfajta előadásként vagy színjátékként kezelik, ami a modern pankrációnak éppen a lényege. Az esésekre, ütésekre tudatosan rájátszanak, azokat veszélyesebbnek és sokkal fájdalmasabbnak mutatják, mint amilyenek valójában.

Időnként a mérkőzés eldurvulhat, a közönség szórakoztatására olykor a mérkőzésvezetőt és a többnyire a négyszög mentén tartózkodó és a mérkőzésbe beleszóló menedzsereiket is belekeverik, esetenként látványos tömegverekedés tör ki, egymást székekkel ütik, vagy a közönség soraiba dobják. Időnként különösen alaposan megrendezett jeleneteket adnak elő, ilyen volt többek között Ultimate Warrior kinyithatatlan fémkoporsóba zárása The Undertaker (Sírásó) és menedzsere Funeral Parlor (Gyászszónok) által 1991-ben.

Pankrációban használt szakkifejezések[szerkesztés]

Face Turn és Heel Turn[szerkesztés]

A pankrációban, az előre megírt történetek miatt vannak gonosz (heel)[1] és jó (face)[2] karakterek. "Face Turn"-nak nevezik, hogy egy adott pankrátornak megváltozik a személyisége, és az eddig megszokott gonoszságokat már nem csinálja. Beáll a jó oldalra, és újra a közönség kedvence lesz. A "Heel Turn" ennek a fordítottja: egy korábban jó pankrátorból gonosz lesz, vagyis szembefordul mindenkivel, viszályt kelt, és a nevéből adódóan gonosz dolgokat csinál.

Feud[szerkesztés]

A "Feud" a pankrátorok közötti viszályt jelenti. Ennek alapja lehet korábbi sérelem, vereség, szakmai nézeteltérés. Egy viszály több hónapig, de akár egy évig is eltarthat.[3]

A sportág veszélyei[szerkesztés]

A ringben

A közönség általi elvárások és fizikai teherbíróképesség egyaránt megköveteli a hatalmas izomtömeg létrehozását, ezért a hivatásos pankrátorok igen gyakran használnak izomtömeg-növelő és erőnlétet fokozó, gyakran illegális szereket.

Noha a pankráció sok tekintetben szimulált, az ellenfélre mért hatás inkább csak látványos, számos pankrációbeli manőver okoz valódi fájdalmat és akár súlyos sérülést is, ha helytelenül hajtják végre. Minden elővigyázatosság ellenére gyakoriak a fájdalmas sérülések, ezért szinte általános a fájdalomcsillapítók szedése, sokan közülük tartósan kokaint használnak. Az erős és egészséges külső sokszor súlyosan károsodott belsőt takar. Meglepően gyakori körükben a kábítószerfogyasztás és a korai halál, de több öngyilkosság is előfordult már. A mérkőzés alatti halálos baleset igen ritka, ezek közül az egyik legrettenetesebb Owen Hart balesete volt 1999. május 23-án.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pankráció témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

  1. Heel (professional wrestling)
  2. Face (professional wrestling)
  3. Feud (professional wrestling)