Almási Balogh Loránd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Almási Balogh Lóránd szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Almási Balogh Loránd
Almási Balogh Lóránd 1896.JPG

Született 1869. november 27.
Arad
Elhunyt 1945. február 2. (75 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
A Wikimédia Commons tartalmaz Almási Balogh Loránd témájú médiaállományokat.

Almási Balogh Loránd (Arad, 1869. november 27.Budapest, 1945. február 2.) magyar építész.

Származása[szerkesztés]

Almási Balogh Lóránd édesapja Almási Balogh Tihamér drámaíró és orvostudományi író volt, nagyapja Almási Balogh Pál, Széchenyi háziorvosa.

Élete, építészeti munkássága[szerkesztés]

Művészcsaládból származott, oklevelét 1897-ben szerezte a Műegyetemen. Lechner Ödönnél és Alpár Ignácnál dolgozott, több tanulmányútja során egész Európát beutazta. 1900-ban részt vett a párizsi Világkiállítás magyar anyagának rendezésben, 1902-1923 között az Országos Iparművészeti Iskola tanára volt. Ez idő alatt önálló építészeti irodát is fenntartott, sok nemesi kastélyt tervezett (Serényi Lajos gróf, Bukovec, Ambrózy István báró, Malonya, Szent-Ivány Oszkár, Bélád, Ambrózy Lajos báró, Határmajor). 1919-ben a tanácsköztársaság idején eltávolították állásból.[1] Első világháború után munkáit a barokkos-népes törekvés jellemzi. A Révai nagy lexikon építészi szakírója is volt,[2] Komédiásnő címmel színdarabot is írt, melyet Budapesten és vidéken is bemutattak.

Budapesten a gázgyári tisztviselői lakótelep mentén utca viseli nevét. (é. sz. 47° 33′ 30″, k. h. 19° 03′ 12″)

Munkái:

  • 1903 Erdőkürt, Wilczek Frigyes gróf kastélya (a második világháború során teljesen megsemmisült)
  • 1907 Budapest, Református konvent székháza, pályázat megvétele
  • 1911/12 Budapest, VIII. Horvát Mihály tér 7-8 Községi pedagógiai szeminárium
  • 1911-14 Budapest III. Sujtás utca. Óbudai gázgyári lakótelep, sorházak, iskola, óvoda.

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Végh Gyula : Iparművészeti intézményeink a proletárdiktatúra alatt, In: Magyar iparművészet 22. évf. (1919) 3-10. sz. 63-66.
  2. Magyarország a XX. században III.: Kultúra, művészet, sport és szórakozás. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. 431. o.

Irodalom[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]