Alapító atyák

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az Egyesült Államok alkotmányának aláírása, Howard Chandler Christy festményén

Az amerikai történelem alapító atyák (Founding Fathers) néven tartja számon az Amerikai Egyesült Államok azon politikai vezetőit, akik aláírták a függetlenségi nyilatkozatot vagy az USA alkotmányát. Richard B. Morris történész 1973-ban a következő hét személyt nevezte meg alapító atyákként: John Adams, Benjamin Franklin, Alexander Hamilton, John Jay, Thomas Jefferson, James Madison és George Washington.[1][2]

Történet[szerkesztés]

Az Amerikai Egyesült Államok első öt elnöke közül mindannyian részt vettek a függetlenség kivívásának katonai vagy politikai küzdelmeiben. John Adams kivételével mind virginiai ültetvényesek voltak. Közös vonásuk, hogy republikánus nézeteket vallottak, tagadták a születés arisztokráciájának elvét, azt vallották, hogy az igazságos kormányzat a kormányzottak beleegyezésével nyeri hatalmát és úgy vélték, a kormányzás csak azon kevesek feladata lehet, akiket a műveltség és a nagyobb tulajdon erre képessé tesz. További közös vonásuk, hogy a felvilágosodás neveltjei voltak, abban hittek, hogy a társadalom tagjait az ész és nem az érdek mozgatja. Ezért feleslegesnek tartották a politikai pártokat, ezért az alkotmány sem említi ezeket.

Mégis létrejött a függetlenekből a Federalista Párt, ugyanis az első választásokkor még nem volt egyértelműen szabályozva az elektori szavazatok intézménye, így fordulhatott elő, hogy az elnök és az alelnök nem egy párthoz tartozott. A Federalista Pártnak nagy érdeme volt az új kormányzat megszilárdításában, valamint lehetővé tette a kereskedelem és az ipar fejlődését. Mivel azonban az elit pártjaként nem vette figyelembe a társadalom demokratikus igényeit, 1801-től át kellett adniuk a hatalmat ellenfeleiknek.

Amikor 1789-ben George Washingtont beiktatták hivatalába, az Amerikai Egyesült Államok agrárország volt, mely önellátásra és a nyersanyagok exportálására rendezkedett be. Lakosainak száma a 4 millió főt sem érte el, s csupán nyolc városnak volt 8000-nél több lakosa. Az új ország nemzetközi tekintélye csekély volt, ugyanis a függetlenség kivívása után feloszlatta hadseregét és hadiflottáját. Fővárosa sem volt, először New York-ban, majd Philadelphiában székelt a kormány, végül George Washington kijelölt egy területet a szövetségi főváros számára. Mire James Monroe elnöksége letelt, az Egyesült Államok területe a kétszeresére, a népesség a két és félszeresére nőtt, míg a tagállamok száma 13-ról 24-re emelkedett. Az angolokkal vívott 18121815-ös háború után megnőtt az ország nemzetközi tekintélye. Északkeleten megindult az iparosodás, a déli államok a világ legnagyobb gyapotexportáló területévé váltak, kiterjed az ország területe a Mississippin túlra, elkészült a Nagy-tavak és az Atlanti-óceán közötti csatorna.

A definíció változása[szerkesztés]

Aláírók[szerkesztés]

A függetlenségi nyilatkozat aláírói

Az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Archívuma három dokumentumot jelölt meg, mint a legfontosabbak az ország megalakulásakor: a függetlenségi nyilatkozat, az Egyesült Államok alkotmánya és a Bill of Rights.[3] Ezek mellett később ezek közé helyezték a konföderációs cikkelyek dokumentumot is.[4][5] Azokat, akik aláírták az alkotmány, a konföderációs cikkelyek vagy a függetlenségi nyilatkozat dokumentumhármas legalább egyikét, általában alapító atyának tekintik.

Name Tartomány/Állam F.Ny. (1776) K.C. (1777) Alk. (1787)
Andrew Adams Connecticut Igen
John Adams Massachusetts Igen
Samuel Adams Massachusetts Igen Igen
Thomas Adams Virginia Igen
Abraham Baldwin Georgia Igen
John Banister Virginia Igen
Josiah Bartlett New Hampshire Igen Igen
Richard Bassett Delaware Igen
Gunning Bedford Jr. Delaware Igen
John Blair Jr. Virginia Igen
William Blount Észak-Karolina Igen
Carter Braxton Virginia Igen
David Brearley New Jersey Igen
Jacob Broom Delaware Igen
Pierce Butler Dél-Karolina Igen
Charles Carroll Maryland Igen
Daniel Carroll Maryland Igen Igen
Samuel Chase Maryland Igen
Abraham Clark New Jersey Igen
William Clingan Pennsylvania Igen
George Clymer Pennsylvania Igen Igen
John Collins Rhode Island Igen
Francis Dana Massachusetts Igen
Jonathan Dayton New Jersey Igen
John Dickinson Delaware Igen Igen
William Henry Drayton Dél-Karolina Igen
James Duane New York Igen
William Duer New York Igen
William Ellery Rhode Island Igen Igen
William Few Georgia Igen
Thomas Fitzsimons Pennsylvania Igen
William Floyd New York Igen
Benjamin Franklin Pennsylvania Igen Igen
Elbridge Gerry Massachusetts Igen Igen
Nicholas Gilman New Hampshire Igen
Nathaniel Gorham Massachusetts Igen
Button Gwinnett Georgia Igen
Lyman Hall Georgia Igen
Alexander Hamilton New York Igen
John Hancock Massachusetts Igen Igen
John Hanson Maryland Igen
Cornelius Harnett Észak-Karolina Igen
Benjamin Harrison V Virginia Igen
John Hart New Jersey Igen
John Harvie Virginia Igen
Joseph Hewes Észak-Karolina Igen
Thomas Heyward Jr. Dél-Karolina Igen Igen
Samuel Holten Massachusetts Igen
William Hooper Észak-Karolina Igen
Stephen Hopkins Rhode Island Igen
Francis Hopkinson New Jersey Igen
Titus Hosmer Connecticut Igen
Samuel Huntington Connecticut Igen Igen
Richard Hutson Dél-Karolina Igen
Jared Ingersoll Pennsylvania Igen
William Jackson Dél-Karolina Igen
Thomas Jefferson Virginia Igen
Daniel of St. Thomas Jenifer Maryland Igen
William Samuel Johnson Connecticut Igen
Rufus King Massachusetts Igen
John Langdon New Hampshire Igen
Edward Langworthy Georgia Igen
Henry Laurens Dél-Karolina Igen
Francis Lightfoot Lee Virginia Igen Igen
Richard Henry Lee Virginia Igen Igen
Francis Lewis New York Igen Igen
Philip Livingston New York Igen
William Livingston New Jersey Igen
James Lovell Massachusetts Igen
Thomas Lynch Jr. Dél-Karolina Igen
James Madison Virginia Igen
Henry Marchant Rhode Island Igen
John Mathews Dél-Karolina Igen
James McHenry Maryland Igen
Thomas McKean Delaware Igen Igen
Arthur Middleton Dél-Karolina Igen
Thomas Mifflin Pennsylvania Igen
Gouverneur Morris New York Igen
Pennsylvania Igen
Lewis Morris New York Igen
Robert Morris Pennsylvania Igen Igen Igen
John Morton Pennsylvania Igen
Thomas Nelson Jr. Virginia Igen
William Paca Maryland Igen
Robert Treat Paine Massachusetts Igen
William Paterson New Jersey Igen
John Penn Észak-Karolina Igen Igen
Charles Pinckney Dél-Karolina Igen
Charles Cotesworth Pinckney Dél-Karolina Igen
George Read Delaware Igen Igen
Joseph Reed Pennsylvania Igen
Daniel Roberdeau Pennsylvania Igen
Caesar Rodney Delaware Igen
George Ross Pennsylvania Igen
Benjamin Rush Pennsylvania Igen
Edward Rutledge Dél-Karolina Igen
John Rutledge Dél-Karolina Igen
Nathaniel Scudder New Jersey Igen
Roger Sherman Connecticut Igen Igen Igen
James Smith Pennsylvania Igen
Jonathan Bayard Smith Pennsylvania Igen
Richard Dobbs Spaight Észak-Karolina Igen
Richard Stockton New Jersey Igen
Thomas Stone Maryland Igen
George Taylor Pennsylvania Igen
Edward Telfair Georgia Igen
Matthew Thornton New Hampshire Igen
Nicholas Van Dyke Delaware Igen
George Walton Georgia Igen
John Walton Georgia Igen
George Washington Virginia Igen
John Wentworth Jr. New Hampshire Igen
William Whipple New Hampshire Igen
John Williams Észak-Karolina Igen
William Williams Connecticut Igen
Hugh Williamson Észak-Karolina Igen
James Wilson Pennsylvania Igen Igen
John Witherspoon New Jersey Igen Igen
Oliver Wolcott Connecticut Igen Igen
George Wythe Virginia Igen

Egyéb delegáltak[szerkesztés]

Az alkotmánygyűlésen ötvenöt delegált vett részt. Ezek közül tizenhatan nem írták alá a dokumentumot. Hárman nem voltak hajlandóak, míg a többiek idő előtt távoztak, tüntető jelleggel vagy személyes okokból. Ettől függetlenül egyes történészek mindannyiukat alapító atyának tekintik.

Nők[szerkesztés]

Nők, akiket történészek elfogadtak, mint alapító anyák:[6]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Richard B. Morris, Seven Who Shaped Our Destiny: The Founding Fathers as Revolutionaries (New York: Harper & Row, 1973).
  2. Kettler, Sarah: The Founding Fathers: Who Were They Really?. Biography. (Hozzáférés: 2018. március 11.)
  3. America's Founding Documents (angol nyelven). National Archives, 2015. október 30. (Hozzáférés: 2023. március 13.)
  4. Altman, John A. The Articles and the Constitution: Similar in Nature, Different in Design. Pennsylvania Legacies. University of Pennsylvania Press, 20–21. o. (2003. május) 
  5. The International Law Origins of American Federalism. Columbia Law Review. Columbia Law Review Association, 835–940. o. (2020. május) 
  6. Mark E. Kann: The gendering of American politics : founding mothers, founding fathers, and political patriarchy. 1999. ISBN 978-0-313-38877-4 Hozzáférés: 2023. március 13.