Ugrás a tartalomhoz

Akhilleion (Troász)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Akhilleion
Ἀχίλλειον
Halomsír, mely alatt a hagyomány szerint Akhilleusz és Patroklosz hamvai nyugszanak (Heinrich Schliemann, 1875)
Halomsír, mely alatt a hagyomány szerint Akhilleusz és Patroklosz hamvai nyugszanak (Heinrich Schliemann, 1875)

NévváltozatokAchilleum
Achilleium
Alapítási. e. 6. század eleje
Megszűnési. e. 2. század második fele
Elhelyezkedése
Akhilleion (Törökország)
Akhilleion
Akhilleion
Pozíció Törökország térképén
é. sz. 39° 54′ 54″, k. h. 26° 09′ 09″39.915000°N 26.152500°EKoordináták: é. sz. 39° 54′ 54″, k. h. 26° 09′ 09″39.915000°N 26.152500°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Akhilleion témájú médiaállományokat.

Akhilleion (ógörögül: Ἀχίλλειον; latinul: Achilleum vagy Achilleium) ókori görög polisz volt Troász dél-nyugati részén. Szigeumtól körülbelül 8 km-re délre, a Beşika Burnu („bölcsőfok”) néven ismert hegyfokon található.[1] Az a hely, amelyet az ókorban Akhilleusz sírjának tartottak, a szárazföld belsejében található, egy Beşiktepe néven ismert tumulusnál.[2] A troászi Achilleion nem tévesztendő össze a Smyrna melletti Achilleionnal és a Tanagra területén lévő Achilleionnal.[3]

Johann Heinrich Schönfeld: Nagy Sándor Akhilleusz sírjánál (1672)

Akhilleusz és Patroklosz sírja

[szerkesztés]

Akhilleion egyébként ismeretlen polisza a klasszikus ókorban leginkább Akhilleusszal való kapcsolatáról volt híres, akiről el is nevezték („Akhilleusz helye”). Egyes források szerint Ilium mellett elhaladva i. e. 334-ben Nagy Sándor áldozott Akhilleusz sírjánál.[4] E történet híressé vált, és az i. e. 1. század közepén Cicero is említi Pro Archia Poeta című művében.[5] 216-ban Caracalla, Nagy Sándor mintájára a Parthia elleni háborúba menet Ilium mellett elhaladva temetési játékokat tartott a halomsír körül.[6] Miután a késő hellenisztikus időszakban az Akhilleion elnéptelenedett, a történetírók a sírt a közeli Sigeionnal kezdték összefüggésbe hozni.[7]

Történelem

[szerkesztés]

Akhilleion első említése egy megerősített településről szól, ahonnan Mütiléné támadta meg az athéniak által irányított Szigeumot az i. e. 6. század elején.[8] Nem világos, hogy Akhilleiont korábban telepítették-e, de különböző cserépleletek is ekkortól említik, ami arra utal, hogy nem.[9] A legújabb ásatások megállapították, hogy a település falai is az i. e. 6. század első feléből származnak, ami tovább erősíti Hérodotosz és Sztrabón irodalmi beszámolóit.[10] Akhilleion a mütilénészek irányítása alatt maradt egészen addig, amíg Athén véget nem vetett a mütilénészi lázadásnak i. e. 427-ben, és elfoglalta Troász összes úgynevezett aktaiai városát. Akhilleion szerepel a felkelés utáni athéni forrásokban, amiből az következik, hogy csatlakozott a Déloszi Szövetséghez. Lüszimakhosz király elfoglalta Iliumot számos környező településsel – köztük Akhilleionnal –, ami gyakorlatilag véget vetett Akhilleion politikai függetlenségének.[11] Démétriosz (aki a Troász egyik közeli városából származott) írásában említi a település nevét, tehát az i. e. 2. század közepén még mindig volt egy Akhilleion néven ismert falucska.[12] Ekkortájt keletkeztek az utolsó elkerült kerámialeletek Akhilleionból, ami arra utal, hogy a hely nem sokkal később elnéptlenedett.[13]

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Achilleion (Troad) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. John Manuel Cook: i. m. (1973) pp. 180-1, 185-6, Mitchell: i. m. (2004).
  2. Cook: i. m. (1973) p. 186, Korfmann: i. m. (1988), Kosatz: i. m. (1988).
  3. O. Hirschfeld, RE I (1893) s.v. 'Achilleion (2-3)' col. 220.
  4. Lucius Flavius Arrianus Xenophon: Alexandrosz felvonulása 1.12.1.
  5. Cicero: Pro Archia Poeta 24.
  6. Dio Cassius 78.16.7.
  7. Strabo 13.1.32, Caius Plinius Secundus: Naturalis Historia 5.125.
  8. Hérodotosz 5.94.2 (i. e. 5. század közepe), Sztrabón 13.1.39
  9. Cook: i. m. (1973) p. 185. A tény, hogy az aiol leletek dominálnak igazolni látszik azt, hogy Beşika Burnu mütilénéi alapítású, nem pedig athéni.
  10. Schulz: i. m. (2000) pp. 11-12.
  11. Cook: i. m. (1973) p. 181.
  12. Démétriosz fr. 27 Gaede = Sztrabón 13.1.39.
  13. Cook: i. m. (1973) p. 185.

Források

[szerkesztés]
  • O. Hirschfeld, in Realencyclopädie der classischen Altertumswissenschaft I (1893) Achilleion címszó col. 220.
  • J.M. Cook: The Troad (Oxford, 1973) pp. 178–86.
  • J. Brown: The Tomb of Achilles in Homeric sites around Troy (Canberra, 2017) pp. 227-249 (illusztrált).
  • P.A. Brunt: Arrian. Anabasis Alexanderi I-IV (Cambridge Mass., 1976).
  • M. Korfmann, Beşik-Tepe. Vorbericht über die Ergebnisse der Granungen von 1985 und 1986 Archäologische Anzeiger (1988) pp. 391–8.
  • A.U. Kossatz: Beşik-Tepe 1985 und 1986; zur archaischen Keramik vom Beşik-Tepe' Archäologische Anzeiger (1988) pp. 398–404.
  • A. Schulz: Die Stadtmauer von Neandreia in der Troas. Asia Minor Studien 38 (Bonn, 2000).
  • C. Carusi: Isole e Peree in Asia Minore (Pisa, 2003) pp. 41–2.
  • S. Mitchell, Achilleion in M.H. Hansen and T.H. Nielsen: An Inventory of Archaic and Classical Poleis (Oxford, 2004) p. 766.

  • Ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap