Akherón
| Akherón | |
 | |
| Országok | Görögország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 58 km |
| Vízgyűjtő terület | 763 km² |
 é. sz. 39° 28′ 19″, k. h. 20° 40′ 39″ | |
| Torkolat | Jón-tenger |
| é. sz. 39° 14′ 11″, k. h. 20° 28′ 32″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Akherón témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az Akherón (Achelóos) a Görögország északnyugati részén elterülő Epirusz régió folyója. Nevének jelentése ”bánatot hozó”, „örömtelen”. A görög mitológiában a Sztüx (gyűlölt), a Phlegethón (égő) és a Kókütosz (jajgatás) mellett az Akherón (örömtelen) egyike a poklot átszelő, Hadészba merülő alvilági folyóknak.
Az alvilág folyója[szerkesztés]
Homérosznál, az Odüsszeia tizedik énekében, a lakható világ nyugati határvidékén csörgedező alvilági folyó. Nevének visszhangja felbukkan Vergiliusnál az Aeneis VI. könyvében és Ovidius Átváltozásai-ban. Dante is megörökíti az Isteni színjáték Pokol részében:
- „…Meg fogod rendre tudni,
- mihelyt az átkos Acherón folyóra
- fogunk ez út végéhez érve jutni.”[1]
Itt az Akherón a Pokol határfolyója, és – követve a görög mitológiát – itt szállítja a holt lelkeket Kharón, az alvilági révész.
Platón Phaedo című művében az Akherón a világ második legnagyobb folyójaként jelenik meg, akinek csak Ókeanosz parancsol. Platón azt állítja, hogy az Akherón Ókeanosszal ellentétes irányban folyva lenn a föld alatt, mélyen, az elhagyatott területeken öleli körül a világot. Ez a világ a földi élet ellentéte, maga Hadész.
Akherón a bűnhődő titán[szerkesztés]
Létezik olyan görög legenda, amely szerint Akherón Gaia fia, aki a titánokat segítette az istenek elleni küzdelemben. Büntetésként alvilági folyóként örökre a föld alatt kellett maradnia. Felesége Orphné alvilági nimfa, fiuk Aszkalaphosz.
Egyéb mítoszai[szerkesztés]
Az etruszk mitológiában Akherón könyveiben találkozunk nevével. E könyvek azt tárgyalták, milyen utat jár be a lélek a test halála után. Ennek nyomán idővel az „Akherón” szó jelentése „pokol” lett. E mítosz szerint a pokol (Akherón) egy állat, egy szörny, amelyben együtt lakik minden szélsőség: tűz, hideg, könny és homály, hasából a már lenyelt végtelennyi kárhozott állandó jajszava hallatszik.
Hol folyik az Akherón[szerkesztés]
Az Akherón folyó a zord hegyvidéken áttörve az Acherusia mocsaras tavába vész Nekromanteion romjai mellett, Parga közelében, Korfu szigetével átellenben a szárazföldön.
Apollóniosz Rhodiosz Argonautika című elbeszélése alapján a folyó teljesen máshol az „Acherusiai foknál”, Törökország területén a mai Eregli városa mellett éri el a tengert.
Az Itáliában letelepedő görögök az Akherónt az Acherusia tavat tápláló folyóval azonosították, ma Avernus tó.
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Dante: Isteni színjáték, Pokol, III. 77–79. Babits Mihály fordítása.
Források[szerkesztés]
- Pauszaniasz Periégétész: Görögország leírása
- Walter Burkert: Greek Religion, Harvard University Press, 1985. ISBN 0-674-36280-2 (angolul)
- Kerényi Károly: A görög mitológia, 1997. ISBN 9789639020924
