Akácmoly
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 akácmoly (Etiella zinckenella)
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Etiella zinckenella Treitschke, 1832 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Akácmoly témájú médiaállományokat és Akácmoly témájú kategóriát. |
Az akácmoly (Etiella zinckenella) a valódi lepkék közül a fényiloncafélék (Pyralidae) családjában a karcsúmolyok (Phycitinae) alcsaládjába tartozó lepkefaj.
Elterjedése, élőhelye[szerkesztés]
Közép- és Dél-Európából terjedt el az egész Föld meleg és forró égövi területeire. Magyarországon is közönséges, az országban dél-délkelet felé haladva egyre gyakoribbá válik; leggyakrabban a Dunántúl keleti részén, a Duna–Tisza közén és a Tiszántúlon találkozhatunk vele. Észak-Amerika nyugati államaiban külön alfaja él (E. z. „var.” schichticolor Zeller).
Megjelenése[szerkesztés]
Csillogó szürkésbarna szárnyát az első harmad után feltűnő keresztsáv osztja két részre. Szárnyának fesztávolsága 24–28 mm.
Életmódja[szerkesztés]
Egy-egy évben a klímától és az időjárástól függően 2–7 nemzedéke nő fel: hazánkban általában kettő, de melegebb területeinken egy részleges harmadik is. A kifejlett hernyók zömmel a talaj felszínén, a lehullott lomb alatt, tasakszerű gubóban telelnek át, majd tavasszal bábozódnak. A lepkék néhány hetes bábnyugalom után kelnek ki; este és éjszaka repülnek. Petéikeit többnyire egyesével rakják le gazdanövényeik hüvelyére.
Tápnövényei a pillangósvirágúak (Fabaceae): az egyes nemzedékek hernyói mindig az éppen érő termést eszik, tehát más-más fajt károsítanak. Az első nemzedék hernyói a borsón élnek olyannyira, hogy nálunk az akácmoly több kárt tesz a borsóban még a borsómolynál (Cydia nigricana) is. A második (és az esetleges harmadik) nemzedék hernyói tömegesen jelennek meg az akác és más pillangósvirágúak hüvelyében.
További információk[szerkesztés]
- Mészáros Zoltán – Szabóky Csaba: A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma. Budapest: Agroinform. 2005. arch Hozzáférés: 2018. április 6. (PDF)
