Ahuízotl azték uralkodó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Ahuízotl azték uralkodó
Ahuízotl a Mendoza-kódexben
Ahuízotl a Mendoza-kódexben

Az Azték Birodalom uralkodója
Uralkodási ideje
1486 1502
Elődje Tízoc
Utódja II. Moctezuma
Született 1486. április 13.
Elhunyt 1502. szeptember 2. (16 évesen)
Tenochtitlan
Édesapja Tezozomoc
Édesanyja Atotoztli II
Gyermekei
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ahuízotl azték uralkodó témájú médiaállományokat.

Ahuízotl (?[1]1502. szeptember 2.), az azték birodalom 8. uralkodója (1486–1502). Az azték birodalom az ő uralkodása alatt érte el legnagyobb kiterjedését.

Élete[szerkesztés]

Édesapja Tezozomoc a negyedik azték király (Itzcoatl) fia, édesanyja, Atotoztli pedig az ötödik azték király (I. Moctezuma) lánya volt.

Bátyját, a gyenge kezű Tizocót követte a trónon. Kíméletlen harcosnak bizonyult, aki szokatlannak számító – erőltetett meneten, lesből rajtaütésen és egyéb, meglepetésszerű támadásokon alapuló – taktikájával még a mai Guatemala területén és a Mexikói-öböl mentén élő törzseket is leigázta. Emberei rettegték és tisztelték, a király pedig valahányszor idegen várost hódított meg, az elfoglalt palota helyett inkább a táborban éjszakázott katonái közt. Hódításai, a leigázott népek adói rendkívül gazdaggá tették a birodalmat.

Tenochtitlán, az aztékok fővárosa oly hatalmasra nőtt, hogy Ahuízotl új vízvezetékeket építtetett. Ő építtette a malinalcói nagytemplomot is. Szigorúan ellenőrizte az egész birodalom kormányzását.

Hódításain kívül leginkább az azték történelem legnagyobb áldozati ünnepéről nevezetes. 1487-ben úgy döntött, hogy Tenochtitlánban felszenteli legújabb templomát. A négynapos szertartáson hadifoglyok vonultak fel négy, egyenként 5 km-es sorban. A papok és az azték nemesek – így maga Ahuízotl is – felvágták az oltárhoz lépő foglyok mellkasát, és kitépték a szívüket. Az így lemészárolt áldozatok száma 20 és 80 ezer közé tehető. A szertartást a meghódított tartományokból meghívott vendégeknek végig kellett nézniük.

Ahuízotl a Tenochtitlánt elpusztító nagy árvízben[2] halt meg.

Sírja[szerkesztés]

2007 augusztusában Mexikóvárosban egy építkezésen egy 500 éves oltár és monolit maradványaira találtak. A kőlapot borító figurák között felfedeztek egy tíz ponttal díszített nyulat. Mivel Ahuizotl a tíz nyúl évében halt meg, a kutatók arra következtetnek, hogy a kőlap az ő sírját fedi. A közel 5 méter mélyen található, négy kamrából álló sírkamrába egy 2 m*2 méteres nyílás vezet.

Mitológia[szerkesztés]

Szörnyű zsarnoknak írják le, és neve is az azték mitológia egyik szörnyéé: Ahuizotl az azték hitvilágban egy kutyatestű, hosszú farkú, de emberkezű élőlény volt, aki a egy tóban lakott, és az emberi sírás hangját utánozva várta, hogy valaki megmentse. A segítségül nyújtott kezet megmarkolta, és a vízbe rántotta áldozatát, aki csak három nap múltán bukkant fel rútul megcsonkítva, szem, fogak és körmök nélkül.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 1486-tól 1502-ig uralta az Azték Birodalmat. Ahuízotl, a vérszomjas uralkodó
  2. Uralkodók és dinasztiák szerint 1503-ban volt az árvíz, de a legtöbb forrás az 1502-es évet említi

Források, további információk[szerkesztés]