Huitzilíhuitl azték uralkodó
| Huitzilíhuitl | |
| Hueyi Tlatoani | |
 | |
| Huitzilíhuitl ábrázolása egy kódexben | |
| Az Azték Birodalom uralkodója | |
| Uralkodási ideje | |
| 1396 – 1417 | |
| Elődje | Acamapichtli |
| Utódja | Chimalpopoca |
| Életrajzi adatok | |
| Született | az 1370-es évek közepe Zumpango de Ocampo |
| Elhunyt | 1417 Tenochtitlan |
| Édesapja | Acamapichtli |
| Édesanyja | Tezcatlan Miyahuatzin |
| Testvére(i) | Itzcóatl |
| Gyermekei | Chimalpopoca, I. Moctezuma, Tlacaélel |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Huitzilíhuitl témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Huitzilíhuitl (az 1370-es évek közepe – 1417) az Azték Birodalom második uralkodója (Hueyi Tlatoani) volt, 1396 és 1417 között. Nevének jelentése „kolibritoll”, ábrázolásain is megfigyelhető egy kolibri vagy egy kolibri feje, amelyből gyakran fehér tollpihék nyúlnak ki.
Élete[szerkesztés]
Valószínűleg az 1370-es évek közepe táján született az első azték uralkodó, Acamapichtli fiaként. Mivel nem az egyetlen utód volt, ezért apja halálakor nem automatikusan örökölte meg a trónt, hanem választás útján: összegyűlt Tenocstitlan négy városrészének képviselete, és miután megvitatták, ki a legalkalmasabb, kihirdették, hogy Huitzilíhuitlet választották meg.[1]
Huitzilíhuitlnek több felesége is volt, mindannyiukat politikai szövetségépítés céljából választotta: a környező városok nemes családjainak lányait vette el. Első felesége egy tlacopani tepanék hercegnő, a második pedig magának az azcapotzalcói uralkodónak, Tezozómocnak a lánya, Miahuehxochtzin, akitől örököse, Chimalpopoca is született. Különösen ez a második házasság hozott nagy hasznot az tenocstitlani aztékoknak (igaz, más tepanék nemesek szemében viszont irigységet keltett): mivel Tezozómoc nagy becsben tartotta a lányát, ezért szinte jelképes összegűre csökkentette a tenocstitlaniak által neki fizetendő adót, valamint engedélyezte egy kis vízvezeték építését is Chapultepecből. Miahuehxochtzin halála után Huitzilíhuitl újabb nemes származású nőt vett feleségül, ezúttal a cuauhnáhuaci hercegnőt, Miahuaxíhuatlot (bár a hercegnő apja kezdetben ellenezte a házasságot). Ennek a kapcsolatnak az volt a fő haszna, hogy a tenocstitlaniak hozzájutottak a déli területek termékeihez is, többek között a gyapothoz, amelyet előkelő ruhák készítésére is fel tudtak használni. Emellett Miahuaxíhuatltól született meg Moctezuma, a későbbi uralkodó is.[1]
Huitzilíhuitl idején az aztékok több hódító hadjáratban is részt vettek az őket uralma alatt tartó Tezozómoc irányításával, többségében a Mexikói-völgy területén. Leigázták például Tetzcocót, későbbi szövetségesüket is, és bár az ilyen győzelmek hasznából a legtöbb a tepanékoknak jutott, azért a tenocstitlaniak is részesültek belőle: a Xaltocan elleni diadal után például az ő földjeikből is kaptak az aztékok.[1]
Uralkodása a kultúra területén is fejlődést hozott: több templomot is felépítettek, és több szertartást is tartottak, valószínűleg azért, mert hitt az istenekkel való kapcsolaterősítés fontosságában. Emellett mind a közemberek, mind a nemesek számára új iskolák is nyíltak.[1]
Források[szerkesztés]
- ↑ a b c d Huitzilíhuitl, “Pluma de colibrí” (1396-1417) (spanyol nyelven). Arqueología Mexicana. (Hozzáférés: 2017. február 6.)