Ady Mariska

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ady Mariska
Élete
Született 1888. február 26.
Hadad
Elhunyt 1977. február 4. (88 évesen)
Budapest
Sírhely Farkasréti temető
Nemzetiség magyar
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) elbeszélések, versek
Első műve Sok ború - kevés derű (elbeszélések, rajzok, Zilah, 1907)

Ady Mariska (Hadad, 1888. február 26.Budapest, 1977. február 4.) magyar költő, elbeszélő. Ady Endre unokatestvére volt.

Élete[szerkesztés]

Budapesten szerzett tanítói oklevelet, írói munkásságát novellával és tárcával kezdte; az önálló társadalmi létet kereső és kiharcoló hangját szólaltatta meg. Az első világháborúban elvesztette férjét, Landt Lajost, s a három árvával magára maradt özvegy versekben panaszolja el a háború súlyos következményeit. Lírai képalkotásában Ady Endrét követi. Írásai főleg erdélyi lapokban, így a Csíki Lapok, Ellenzék, Magyar Nép, Pásztortűz, Székely Nép, Szilágy, Vasárnapi Ujság, Zord Idő hasábjain jelentek meg. Az Ady életrajz számára értékes családi emlékezései Kovalovszky Miklós Emlékezések Ady Endréről (I. Budapest, 1961) c. munkájában is szerepelnek. Tagja volt a Kemény Zsigmond Társaságnak.

Kötetben szépirodalmi munkái[szerkesztés]

  • Sok ború – kevés derű (elbeszélések, rajzok, Zilah, 1907)
  • Én az őszben járok (versek, Székelykeresztúr, 1924; 2. bőv. kiad. Kolozsvár)

Források[szerkesztés]