Accademia di San Luca

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Accademia di San Luca

Acc.San Luca Rop.jpg
Alapítva 1577
Hely Olaszország, Róma
Típus
  • akadémia
  • művészeti gyűjtemény
  • Guild of Saint Luke
  • artist society
  • ingatlan
  • Akadémia
Műemlékvédelmi besorolás itáliai nemzeti emlék
Cím Piazza Accademia di S. Luca, 77 - Roma
Elhelyezkedése
Accademia di San Luca (Róma)
Accademia di San Luca
Accademia di San Luca
Pozíció Róma térképén
é. sz. 41° 54′ 06″, k. h. 12° 29′ 01″Koordináták: é. sz. 41° 54′ 06″, k. h. 12° 29′ 01″
Az Accademia di San Luca weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Accademia di San Luca témájú médiaállományokat.
A római Accademia di San Luca címere
Szent Lukács evangélista Szűz Mária képével, Guercino festménye

Az Accademia di San Luca Róma egyik nagy múltú képzőművészeti egyesülete, amely a festő, szobrász stb. kézművesek művésszé emelését tűzte ki célul.

Története[szerkesztés]

Az első olaszországi művészképzés az Accademia del Disegnón indult, amelyet 1563-ban I. Cosimo de’ Medici nagyherceg alapított Firenzében Giorgio Vasari festő-művészettörténész kezdeményezésére. Ellentétben a céhekkel, az Accademia del Disegnót független művészek alkották. Miután Vasari akadémiája feloszlott, Zuccari átvette annak ötleteit, és hasonló pedagógiai programot hozott létre az Accademia di San Lucában. Naprakész elméleti alapjait később, 1607-ben „Idea de' Pittori scultori ed architetti” című írásában jelentette meg.[1] Az Akadémiát 1577-ben XIII. Gergely pápa alapította. Eleinte művészek szövetségeként működött, majd 1593-ban Federico Zuccari sikeres festőművész oktatási intézménnyé alakította Federico Borromeo bíboros támogatásával.[2] Zuccari első elnökként megvalósította a képzőművészeti oktatás reformját. Az Akadémia névadója Lukács evangélista lett, aki a legenda szerint elsőként festette meg Szűz Mária portréját, s ennek alapján a festők védőszentjévé vált. Az oktatás és a nyilvános kiállítások hangsúlyozásával az Accademia di San Luca a modern akadémiák modelljévé vált. A legutóbbi, az intézmények által elfogadott szabályok között az Akadémia tagjai kollégiumainak szponzorálása volt, beleértve az irányelvek későbbi közzétételét is. Ezeknek a diskurzusoknak a terjesztése olyan eszköz lett, amely az intézményeket és bizonyos esztétikai elméleteket egységesítette. 1635-ben az Accademia di San Luca végül VIII. Orbán pápa hathatós támogatásával jött létre. Tagjai közé tartozott a legtöbb olasz és külföldi művész.

Másodlagos célként az Akadémia folytatta befolyásának és tagjai presztízsének bővítését, valamint a külső befolyástól való mentességet. Figyelemre méltó ebben az összefüggésben az Andrea Sacchi és Pietro da Cortona akadémikusok közötti vita. Utóbbi iskolája nem szerette az előbbiét. Inkább azon a véleményen volt, hogy a klasszikus művészet egyszerűségének és tisztaságának megőrzése érdekében a történelmi festészetnek alapos kidolgozottsággal kell rendelkeznie. Cortona iskolája viszont „csak a gyors festést preferálta”, ahogy Jacob Burckhardt 1855-ben írta a Ciceronéjában (Útmutató). Cortona hevesen elutasította ezt az elvet, hangsúlyozva, hogy meggyőződése szerint a nagy bonyolultságú festmények és a részletek sokasága jobb volt.

Az Accademia di San Luca 1872-ben „Királyi Akadémia” lett, és 1948 óta az Accademia Nazionale di San Luca nevet viseli. Jelenlegi székhelye a Piazza Accademia di San Lucán, a Palazzo Carpegna 16. századi épületében van. A Galleria dell'Accademia di San Lucában egyedülálló festmények és szobrok találhatók, köztük mintegy 500 portré, valamint kiváló rajzok gyűjteménye.

Az Akadémia elnökei, válogatás[szerkesztés]

Federico Zuccari utódai:

Irodalom[szerkesztés]

  • Melchiorre Missirini: Romana Accademia di S. Luca finale alla morte di Antonio Canova, Róma, 1823
  • Carlo Pietrangeli (szerk.): L'Accademia Nazionale di San Luca, Róma, 1974

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Meyers Enzyklopädisches Lexikon. Bibliographisches Institut, Lexikonverlag, Mannheim/Bécs/Zürich, 1975, 25. kötet, 776. o.
  2. Meyers Kleines Konversationslexikon. Bibliographisches Institut, Lipcse/Bécs, 7. kiadás, 1908–1910, 6. kötet, 950. o.
  3. The History of the Accademia di San Luca, c. 1590–1635: Documents from the Archivio di Stato di Roma: ASR, TNC, uff. 15, 1623, pt. I, vol. 95, fols. 321r–v, 326r

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Accademia di San Luca című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.