Acélszürke bocskorosgomba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Acélszürke bocskorosgomba
Volvariella caesiotincta 595531 crop.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Kalaposgombák
Család: Pluteaceae
Nemzetség: Volvariella
Tudományos név
Volvariella caesiotincta
P.D. Orton, 1974
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Acélszürke bocskorosgomba témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Acélszürke bocskorosgomba témájú kategóriát.

Az acélszürke bocskorosgomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
fogyasztásra alkalmatlan
Tox Inedible icon.svg
Életmód
Tráma
Spórapor
Saprotrophic ecology icon.png
szaprotróf
Gills icon.png
lemezes
Pink spore print icon.png
rózsaszínű
Kalap
Lemezek
Tönk
Umbonate cap icon.svg
púpos
Flat cap icon.svg
vagy lapos
Free gills icon2.svg
szabadon állók
Volva stipe icon.svg
bocskoros

Az acélszürke bocskorosgomba vagy hamvas szemétgomba (Volvariella caesiotincta) a csengettyűgombafélék családjába tartozó, lombos erdők tuskóin, korhadt fatörzsein termő, nem ehető gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

Az acélszürke bocskorosgomba kalapjának átmérője 4–12 cm, alakja fiatalon tojásszerű, majd tompán púpos, végül ellaposodó. Felülete kezdetben nemezes, később a közepén aprón pikkelyes; a pereme felé sugarasan szálas. Színe kékesszürke, barnásszürke, néha olívás árnyalatú, a közepén sokszor szürke burokfolt látható. Húsa puha, vizenyős állagú; a színe a kalapbőr alatt szürkés, másutt fehéres. Íze fanyar, erős szaga a muskátliéra emlékeztet.

Szabadon álló, széles lemezei a tönknél felkanyarodnak. Színük kezdetben fehér, majd húsrózsásra váltanak. Spórapora rózsaszín-vöröses. Spórái elliptikusak vagy oválisak, 6,7 x 4,2 mikrométeresek.

Tönkje 4–10 cm magas és 0,5–1,5 cm vastag. Színe fehér, felülete hamvas, korpás. Tövében szürkés, szürkésbarnás, háromlebenyes, elálló bocskor található.

Elterjedése és élőhelye[szerkesztés]

Európában és Észak-Afrikában (Marokkóban) honos. Széleskörűen elterjedt, de sehol sem gyakori. Magyarországon ritka. Üde, nyirkos erdőkben, lombos fák (bükk, tölgy, gyertyán) korhadó tuskóin, kidőlt törzsén él. Júliustól szeptemberig terem.

Nem ehető.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]