Abráziós part

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Abráziós part, más néven kliff

Az abráziós part, vagy a nemzetközi tudományos életben ismert nevén kliff egy tengerparti forma, amelyet az erős hullámverés alakít ki többnyire kemény kőzetanyagú tengerpartokon.

Kialakulása[szerkesztés]

Az abráziós part kialakulása:
1. Abráziós fülke
2. Abráziós terasz
3. Felhalmozódó törmelék

A hullámverés jelentős erővel pusztítja a tengerpartokat. A hullámok romboló ereje főként az óceánok és a nagyobb melléktengerek partján jelentős, de gyengébb az elzárt öblökben vagy a beltengerek mentén. Skócia nyugati partvidékén a nyári hullámok 30 kPa nyomást fejtenek ki a partra, míg a téli viharok legnagyobb hullámainak nyomása akár 300 kPa is lehet.[1] A hullámzás a partfalnak csak az alsó szakaszát érinti, ahol egy folyamatosan növekvő abráziós fülke képződik. A hullámzás a fülkét folyamatosan tágítja, ezzel a fölötte tornyosuló kőzettömeg alátámasztása egyre inkább csökken. Az alátámasztás előbb-utóbb megszűnik és a partperem a tengerbe omlik. Az omlás nyomán alakul ki a meredek tengerpart. Az ismétlődő omlások nyomán a szárazföld egyre hátrál. Mivel a tengerszint alatt néhány méterrel fekvő kőzetanyag nem pusztul, ezért az egykori sziklafal helyén idővel ún. abráziós terasz alakul ki. A tengerbe omlott kőzettörmeléket az erős hullámmarás lekerekített kavicsokká formálja, amelyek a terasz külső peremén halmozódnak fel. Az abráziós terasz már csak igen lassan pusztul; minél szélesebb a terasz, annál gyengébb hullámok érik el a meredek partfalat. Széles terasz esetén a partfal csak lassan hátrál.

Az abráziós partokon igen látványos formakincs látható. A hátráló parton kapuk és tornyok képződnek. A tengerszint vagy a hullámverés erejének csökkenésével az abráziós partok ún. holtkliffé alakulnak át.

Híres abráziós partok[szerkesztés]

Doveri fehér sziklák
Land's End, Cornwall, Anglia
Tizenkét apostol (Ausztrália)
Cabo da Roca
Praia da Marinha
Cape Finisterre

Galéria[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Kliffküste című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

  • Borsy Zoltán. Általános Természetföldajz, 4. kiadás, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest (1998). ISBN 963-18-8928-9 

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Borsy Zoltán: Általános természetföldrajz; Nemzeti Tankönyvkiadó 1992; ISBN 963-18-8928-9; 422. o.