Doveri fehér sziklák

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Doveri fehér sziklák
White Cliffs of Dover 02.JPG
Ország Egyesült Királyság
Elhelyezkedése
Doveri fehér sziklák (Egyesült Királyság)
Doveri fehér sziklák
Doveri fehér sziklák
Pozíció az Egyesült Királyság térképén
é. sz. 51° 09′, k. h. 1° 19′Koordináták: é. sz. 51° 09′, k. h. 1° 19′
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Doveri fehér sziklák témájú médiaállományokat.
A doveri fehér sziklák
A Doveri-szoros térképe

A doveri fehér sziklák a Brit-sziget doveri-szorosi partját szegélyező mészkőképződmények.

Élővilág[szerkesztés]

A krétaszirtek pompás látvány nyújtanak. Úgy tűnhet, hogy itt életnek nyoma sincs, valójában azonban sokrétű állat- és növényvilág telepedett meg az apró kis kiszögelléseken. Ha a tengert kréta anyagú kőzettömb határolja, gyakran képződnek meredek sziklafalak. Néha szinte függőleges, impozáns szirtek keletkeznek, más helyeken a part enyhén emelkedik a fövénysávtól a sziklák csúcsáig. Az állatok és növények számára sokrétű élőhely alakul ki.

Növények[szerkesztés]

A távolból úgy tűnik, mintha a kopár szirteken nem maradhatna meg élőlény. A csupasz mészkőben valóban kevés növény tud gyökeret verni. Nemcsak a sziklák meredeksége miatt, hanem azért is, mert az eső és a szél állandóan koptatja a kőzetet. Ennek ellenére rögtön megtelepszik néhány növény olyan helyeken, ahol elegendő málladék gyűlt össze. A homoknád, a tengeri kömény, a közönséges istác és a parti bodza csupa olyan növény, amelynek a sós tajték sem árt. Ahol enyhébb a lejtő, ott még több vadon élő növény fejlődik, különösen ott, ahol a mészkövet valamely másik kőzetalkotó anyag szövi át. A füvek - például a vörös csenkesz - együtt tenyésznek a cickafarkkal, szarvaskereppel, bangóval és közönséges bábakaláccsal. Kis idő elteltével a gyep felett elhatalmasodnak a cserjek, megerősödik a galagonya, a kökény és a tövises reketye. A szirtek tetején hasonló élőhelyek alakulnak ki.

Állatok[szerkesztés]

A krétasziklák környékén sok tengeri madár honos, egyesek ott is fészkelnek. A sirályhojszák és csüllők már a legkisebb sziklakiszögelléseket is tudják hasznosítani. Az ezüstsirály éppúgy fészkel a szirtfalon. mint házak tetején. A parti pityer jól elrejtett fészkét a talaj közeli növények közé vagy egy sziklahasadék mélyébe építi. Magát a madarat könnyebb észrevenni, mint a fészkét, különösen tavasszal, amikor a hím végrehajtja énekszóval kísért röptét a szirtek felett, és aztán hirtelen lebukik éneklő helyére. Ahol a sziklák kőzete elég puha, ott a partifecskék költőodvakat vájnak maguknak a függőleges falba. A második világháborúig vándorsólyomok is fészkeltek Dover krétasziklái között, de mindig kiirtották őket, hogy ne ölhessék meg a postagalambokat, amelyek híreket hoztak a kontinensről. Ezen a tájon a legelterjedtebb ragadozó a vörös vércse, amely a szirtek felett körözve lebeg, kis emlősöket (pl. egereket, fiatal üregi nyúlakat keresve. Ezek a kis emlősök zsákmányul szolgálhatnak a menyétnek és a hermelinnek is. Ez utóbbi rámenős vadász, képes önmagánál nagyobb állatokat is megölni, például kifejlett üregi nyulakat. A meleg lejtőkön fürge gyíkok napoznak, amelyek a legcsekélyebb zavarás esetén sietve húzódnak vissza. A cserjek oltalmában kisebb madarak fészkelnek, például erdei szürkebegy és csilpcsalpfüzikek. Itt-ott sündisznók is kutatnak gerinctelen állatok után. Egészen fent a szirtfokon és az alatt elterülő füves lejtőkön üregi nyulak szaladgálnak. Üregeiket a puhább talajba vájják, és rövidre „nyírják” a füvet. Néha csókák fészkelnek az elhagyott üregi nyúlüregekben a szirtek pereménél.

Fenn a füves területen és az enyhébb lejtőkön számos rovarral is találkozhatunk. Nyáron csüngőlepkék, boglárkák csapongnak köröskörül. Az admirálislepke és a bogáncspillangó tavasszal és nyáron mutatkozik. Ugyancsak találkozhatunk szöcskékkel, méhekkel és más rovarcsoportokkal is.