Aage dán herceg
| Aage dán herceg | |
 | |
| Aage herceg 1912-ben, az idegenlégió tisztjeként | |
| Született | Aage Christian Alexander Robert 1887. június 10. Koppenhága |
| Elhunyt | 1940. február 19. (52 évesen) Taza, Marokkó |
| Állampolgársága | dán |
| Nemzetisége | dán |
| Házastársa | Mathilde Calvi dei conti di Bergolo |
| Gyermekei | Valdemar von Rosenborg, Count of Rosenborg |
| Szülei | Mária Amália orléans-i hercegnő Valdemár dán királyi herceg |
| Foglalkozása | katonatiszt |
| Kitüntetései |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Aage dán herceg témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Aage dán herceg, Rosenborg grófja (Koppenhága, 1887. június 10. – Taza, 1940. február 19.) dán királyi herceg és katonatiszt, a Francia Idegenlégió tisztje volt.
Élete
[szerkesztés]Aage Keresztély Sándor Róbert (Aage Christian Alexander Robert) herceg 1887. június 10-én jött világra, Koppenhágában, szülei első gyermekeként. Édesapja Valdemár dán királyi herceg, édesanyja pedig Mária Amália orléans-i hercegnő volt. Apai nagyszülei IX. Keresztély dán király és Lujza hessen–kasseli hercegnő, míg anyai nagyszülei Róbert, Chartres hercege és Orléans-i Franciska hercegnő.
Testvérei:
- Axel herceg (1888. augusztus 12 - 1964. július 14.)
- Erik herceg (1890. november 8 - 1950. szeptember 10.)
- Viggo herceg (1893. december 25 - 1970. január 4.)
- Margit hercegnő (1895. szeptember 17 - 1992. szeptember 18.), ő René Bourbon–pármai herceg felesége lett, kinek egyik nővére nem más volt, mint IV. Károly magyar király hitvese, Zita magyar királyné
A herceg 1907-1908 körül belehabarodott György görög királyi herceg feleségébe, Marie Bonaparte-ba, aki Valdemárral, Aage édesapjával is elkezdett kacérkodni azokban az években. Aage és Marie kölcsönös vonzalma egymás iránt feltűnt az asszony férjének is, ám a herceg mégsem robbantott ki botrányt a kellemetlen ügy kapcsán.[1] 1909-ben Aage csatlakozott a Dán Hadsereghez, 1913-ra pedig főhadnaggyá léptették elő. Az első világháborúban megfigyelőként vett részt az olasz fronton egy éven keresztül, onnan hazatérve pedig századosi rangot kapott.
Az akkori dán király, X. Keresztély engedélye nélkül[2] Aage 1914. február 1-jén Torinóban feleségül vette Matilda Calvi dei conti di Bergolo grófnőt.
Miután Aage a király engedélye nélkül nősült, pár nappal az esküvő után hivatalosan is lemondott a dán trónöröklési sorrendben elfoglalt helyéről, ezzel pedig elveszítette dán királyi hercegi rangját és az azzal együtt járó, Őkirályi Fensége megszólítást is.[3] 1914. február 5-én azonban, X. Keresztély jóváhagyásával Aage megkaphatta a Rosenborg grófja rangot ("Prince Aage, Greve af Rosenborg").[3] Bár a grófi címet férfi leszármazottai örökölhették, a "herceg" cím csak neki járt.
Aage hercegnek és Matilda hercegnének egy fia született, mielőtt a házaspár 1939-ben, 25 évi házasság után elvált:
- Valdemár Sándor György Lajos Mária, Rosenborg grófja (1915. január 3 - 1995. április 1.), ő 1949. április 20-án nőül vette Floria d'Huart-Saint-Mauris bárónőt, Károly Emánuel (Rochefoucauld-Montbel 3. hercege) volt feleségét, gyermekük azonban nem született.
A Francia Idegenlégióban
[szerkesztés]1922-ben, a dán király engedélyével[2] Aage leszerelt a dán hadseregtől és belépett a Francia Idegenlégióba, a dán és a francia kormány egyezsége alapján századosi rangban szolgált. 1923-ban Marokkó területén részt vett első ütközetében, ahol lövés érte a bal lábán, amiért megkapta a Croix de Guerre (Háborús Kereszt) nevű katonai kitüntetést. 17 évet szolgált az idegenlégióban, mely idő alatt sikeresen felküzdötte magát egészen az alezredesi pozícióig, továbbá kitüntették Franciaország legmagasabb állami elismerésével, a Becsületrenddel.
Aage herceg 1940. február 19-én, 52 éves korában halt meg, mellhártyagyulladás következtében, Marokkó Taza nevű városában. Először az algériai Sidi Bel Abbès városában temették el őt, ám amikor a légió 1962-ben kivonult Algériából, három ott eltemetett idegenlégióst átszállítottak a franciaországi katonai főhadiszállásra, köztük Aage grófot is (aki az idegenlégióban szolgáló külföldi tiszteket képviselte). Földi maradványai ma egy francia kisvárosban, Puyloubier-ben nyugszanak, két bajtársával (Rollet tábornok és Zimmermann légiós katona) együtt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Bertin, Celia. A False Happiness, Marie Bonaparte: A Life. New York: Harcourt Brace Jovanovich, 96–97, 101. o. (1982). ISBN 0-15-157252-6
- ↑ a b Lex Regia (Konge-Lov of 1665). Hoelseth's Royal Corner. Dag Trygsland Hoelseth, 2006. március 20. [2007. augusztus 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 30.)
- ↑ a b Almanach de Gotha (Gotha: Justus Perthes, 1944), pages 43, 529