A spanyol–amerikai háborúban szolgáló nővérek emlékműve
| A spanyol–amerikai háborúban szolgáló nővérek emlékműve | |
| Spanish-American War Nurses Memorial | |
 | |
| Közigazgatási adatok | |
| Ország | Amerikai Egyesült Államok |
| Település | Washington |
| Építési adatok | |
| Felavatás ideje | 1905. május 2. |
| Felhasznált anyagok | gránit |
| Elhelyezkedése | |
 A spanyol–amerikai háborúban szolgáló nővérek emlékműve
Pozíció Washington, D.C. térképén
| |
 é. sz. 38° 52′ 29″, ny. h. 77° 04′ 30″Koordináták: é. sz. 38° 52′ 29″, ny. h. 77° 04′ 30″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz A spanyol–amerikai háborúban szolgáló nővérek emlékműve témájú médiaállományokat. | |
A spanyol–amerikai háborúban szolgáló nővérek emlékműve ( Spanish-American War Nurses Memorial) az Arlingtoni Nemzeti Temetőben áll.
Az emlékmű[szerkesztés]
1899-ben megalakult Spanyol–Amerikai Háborús Ápolónők Társasága (Society of Spanish-American War Nurses), amely célul tűzte ki az elhunyt nővérek előtt tisztelgő emlékmű felállítását. 1901-ben Elihu Root hadügyminiszter még nem támogatta a tervet, és a szükséges forrás összegyűjtése is lassan haladt. Végül 1905-ben a barre-i Barclay Brothers Granite Company vállalta az emlékmű elkészítését.[1]
Az emlékmű egy vermonti gránittömb, amelyre a társaság jelképét, a máltai keresztet és pálmaágakat faragtak. A kőtömb 1,8 méter széles, 2,1 méter magas. 1905. május 2-án leplezték le.[1] Sok nővért, aki a háborúban szerzett betegségébe halt bele, az emlékműnek helyet adó 21-es parcellában temettek el. Itt áll a Nővér emlékmű is.[2]
Történelmi háttér[szerkesztés]
Az 1898-as spanyol–amerikai háború volt az Amerikai Egyesült Államok első fegyveres konfliktusa, amelyben az ápolónők szervezetten, a katonai kórházakban teljességgel elfogadva szolgáltak.[2] A hadsereggel szerződésben álló 1536 ápolónő közül 76 Kubában, 30 a Fülöp-szigeteken, 9 Puerto Rico szigetén, 6 Honoluluban, 8 a USS Relief kórházhajó fedélzetén dolgozott, a többiek az államok egészségügyi intézményeiben gondozták a sebesülteket.[1]
A nővérek közül egy sem esett el harci tevékenység következtében, de 153-an vesztették életüket különböző betegségekben, elsősorban tífuszban és sárgalázban a háború során. Köztük volt Clara Maass, aki önként vállalta, hogy részt vesz a sárgaláz gyógyításáért folytatott kísérletekben. A spanyol–amerikai háborúban a nővérek egyenruhában, 14 órás szolgálatot adva kötözték a sebesülteket, osztottak gyógyszert és élelmiszert, takarították a sátrakat és épületeket. Több helyen nem volt elegendő ápolónő, így nem egy nővér addig dolgozott, amíg a betegség le nem döntötte a lábáról. A fizetésük havi 30 dollár, ingyen étkezés és vonatjegy volt.[2]
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ Arlington: Spanish-American Wae Nurses Memorial. Arlington National Cemetery. Hozzáférés ideje: 2022. február 5.
- ↑ Clio: Spanish-American Wae Nurses Memorial. Clio. Hozzáférés ideje: 2022. február 5.